Ugrás a fő tartalomhoz

Az izeltlabuak.hu hozzájárulása az European Stag Beetle Monitoring projecthez

· 3 perc olvasás

Arno Thomaes keresett meg 2023 október 18-án, hogy adatokat kérjen a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) hazai elterjedéséről az European Stag Beetle Monitoring Project (Nagy Szarvasbogár Monitorozó Projekt) számára. A project egy európai hálózat, az European Stag Beetle Monitoring Network (Európai Nagy Szarvasbogár Monitorozó Hálózat) kialakításán dolgozik, amely figyelemmel kíséri a bogár elterjedését a faj megismerése és védelmének támogatása érdekében. Arno a kezdeményezés egyik koordinátora.

A projecthez 2000-től rögzített észlelés részletes adatait várták. Ebbe 1094 rögzítés tarozott bele, melyeket át is adtunk a kezdeményezés számára. Az átadott adatok itt érhetők el.

Az izeltlabuak.hu-n rögzített észlelések, így a nagy szarvasbogár észlelési adatok is nyílt hozzáférésűek és szabadon felhasználhatók tudományos projectek számára is, mint amilyen a Stag Beetle Monitoring project is.

A nagy szarvasbogár Európa egyik legnagyobb termetű bogara, hímjei és nőstényei is jellegzetes megjelenésűek. A hímek nagyobbak, vörösesbarna rágóikkal jellegzetesek, míg a nőstények kisebbek, ám erősebb rágókkal rendelkeznek.

A nőstény peterakás előtt a földbe ássa magát ott, ahol a lárvák fejlődéséhez alkalmas faanyagot talál. A peték lerakása után rágóival minden pete számára faanyagokból kis labdákat készít. A petékből kikelve a pajorok először a labdát fogyasztják el, majd az elhalt fát fogyasztják. A lárvák fejlődése általában öt évig tart, de táplálékhiány esetén ez akár hat évig is eltarthat. A lárva többnyire júliusban a talajban tojás nagyságú bábkamrát (kokont) készít. A bábból kikelt imágók az egész telet a bábkamrában töltik. Itt nyerik el végleges kinézetüket, majd májusban, júniusban bújnak elő a földből. A rögzített észlelések alapján készített nagy szarvasbogár időbeni előfordulása itt érhető el.

Főleg tölgyesekhez kötődik, de tölgy-kőris-szil ligeterdőkben is előfordul. A kifejlett állatot főleg a fák törzsén, a lombkoronában, vagy lehullott ágakon találhatjuk meg. Xilofág állat, gyakran a fák nedveit szívogatja. A rögzített észlelések alapján generált nagy szarvasbogár elterjedési térkép itt érhető el.

Az élőhelyük folyamatos csökkenése és feldarabolódása miatt a populációk száma veszélyben van. A hímek gyakran gyűjtők áldozatává válnak, ami további veszélyforrást jelent. Az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelvének (92/43/EGK) alapján a Natura 2000-es közösségi jelentőségű jelölőfajok közé tartozik.

Bár az IUCN Vörös Listáján nem szerepel, Magyarországon védett, és természetvédelmi értéke 10.000 Ft. Ezzel a faj védelme kiemelt fontosságú, mivel egyedi és látványos rovarfajról van szó, melynek élőhelyeinek megőrzése és védelme elengedhetetlen a faj túléléséhez.

A szarvasbogárfélék (Lucanidae) családjában Magyarországon 6 faj él:

  1. nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)
  1. kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus)
  1. kis fémesszarvasbogár (Platycerus caraboides)
  1. tülkös szarvasbogár (Sinodendron cylindricum)
  1. szőrös szarvasbogár (Aesalus scarabaeoides)
  1. nagy fémesszarvasbogár (Platycerus caprea)

Szeretnénk kifejezni mély hálánkat minden felhasználó felé, akik nagy szarvasbogár észleléseik rögzítésével hozzájárultak a faj részletesebb megismeréséhez és a tudományos projectben való közreműködéshez.