Megjegyzés: A kulcsok az eredeti kiadás alapján készültek, nem az aktuális rendszertani besorolást tükrözik.
Megjegyzés: A viridula faj azóta jelen van és elterjedt.
Megjegyzés:millierei és heegeri jelenleg az Acrosternum genus alatt van.
A potroh haslemezein nincs hosszanti, gerinc alakú kiemelkedés. A fejen a szemek előtt nincs fekete pont. A pajzs végén kétoldalt 2-2 kis, sárga folt van.
Szipókája alig haladja túl a hátulsó csípőket. A fej széle a szemek előtt jól láthatóan ívelt. Közepes termetű, általában halványzöld poloska.
7-10,5 mm.
Franciaországban, Olaszországban, a Kárpát-medencében, Turkesztánban és Szibériában, valamint Észak-Afrikában elterjedt. Faunaterületünkön ritka; eddig csupán az Adriai-tenger partvidékén (Fiume, Novi, Pecine) gyűjtötték.
Első példánya 2004-ben került elő Keszthelyről, fénycsapdából. (KONDOROSY, E. (2012): Adventív poloskafajok Magyarországon - Növényvédelem 48. 97.104.)
További példányait nagy számban gyűjtöttem Békásmegyeren 2015 és 2016 nyarán, fénycsapdával. - szerk.
Szipókája érinti és általában túlhaladja a 2. haslemez végét. A fej széle a szemek előtt csak kissé, vagy egyáltalán nem ívelt. Közép-termetűnél valamivel nagyobb, sötétzöld faj. A bűzmirigyek kivezető nyílása hosszú, kürtszerű. Hasoldala sárga, lábai zöldek. 8-12 mm.
Az egész mediterráneumból ismert. Faunaterületünkön igen ritka, egyedül az Adriai-tenger partvidékén fordul elő. Hazánkban még nem került elő. (IX.)
A potroh haslemezein hosszanti, gerinc alakú kiemelkedés van. A szemek elülső szélénél 1 nagy fekete pont látható. Zöld hasoldala tetőszerűen domború, közepén sárga csík fut. Az első 3 csápíz zöld, a 3. íz vége és a 2 utolsó íz piros, a 4. íz alapja ismét zöld. A bűzmirigyek kivezetőnyílása rövid, széles levezetőcsatornában fekszik.
A Föld melegebb tájain messze elterjedt, Dél-Európában az Adriai-tenger partvidékéről (Cirkvenica, Fiume és Noovi) ismeretes. Nálunk még nem mutatták ki
[viridula L.]
Megjegyzés: Hazai 2001-es első megjelenése óta mindenhol gyakori (D. RÉDEI and A. TORMA (2003): Occurrence of the Southern Green Stink Bug, Nezara viridula (Heteroptera: Pentatomidae) in Hungary) - szerk.
Változatai:
1 (4) Az egész állat zöld.
2 (3) A fej elülső kétharmada, az előhát elülső fele a vállcsúcsokat felező vonalig (41. ábra: D) és a connexivum sárga. - Igen ritka. Az Adriai-tenger part vidékén (Cirkvenica, Fiume, Noovi) fogták. (VII., IX.) [ab. torquata FABR.] Megjegyzés: Békásmegyeren és Törökbálinton is gyűjtötték.
3 (2) A pajzs alapján 3 fehér, az oldalszélén pedig 1-1 fekete folt van. - Az Adriai-tenger partvidékén ismert. Igen ritka [ab. smaragdula Fabr.]
4 (1) Az egész állat barna. - Igen ritka, csupán Fiúméből ismert. A felsorolt 3 változatot nálunk eddig még nem mutatták ki. (X.) [ab. aurantiaca Costa]