Megjegyzés: A kulcsok az eredeti kiadás alapján készültek, nem feltétlenül az aktuális rendszertani besorolást tükrözik.
A perem és az oldalmező 1-soros, a szárny szegélyén rövid szőrök lehetnek. Barnásvörös, feje fekete. Az előhát pereme egyenes. A tarajok szőrösek. A félfedő belső szegélye a közepénél befelé hajlik. A szegélymező középen nem csipkés, hálószemei elöl és hátul kicsinyek. A középmező 2-, a zárómező 1-soros. 2 mm.
Hazánkból még nem került elő, de Bécs környékén és Csehszlovákiában több helyen fogták. Erdők napos tisztásain mohában él.
A perem legalább elöl 2-soros, az oldalmező is 2-soros.
A perem teljes hosszában 2-soros, a tarajok magasak, párhuzamosak, hálószemeik nagyok, 1 sort alkotnak. Nyújtott tojásdad, vörösesbarna színű állat. Feje fekete, csápja barna. A perem hálószemei kicsik. A szegélymező 1 sor hosszúkás, a középmező szabálytalan hálószemekből áll. 2,5 mm.
Irodalmi adatok szerint hazánkban gyűjtötték (Szentendre), de bizonyító példánya nincs meg. Mohában és avar között fogták példányait. Eletmódja
nem ismert.
A perem hátul 1-soros, a tarajok alacsonyak, nem vagy alig csipkézettek.
A félfedők belső szegélye egyenes, csak a végükön hajlanak befelé, a félfedők rendesen közepüktől fedik egymást. Barna színű, apró termetű. A középmező 2-, a szárnytőnél néha 3-soros. 1,2-1,4 mm.
Közép-Európából ismert faj, az irodalomból egyetlen hazai lelőhelye ismert (Buda), de bizonyító példánya nincs meg. Életmódja ismeretlen.
A félfedők belső szegélye homorúan ívelt, csak a szárnyvégek fedik egymást (). Sötétbarna, az előző fajhoz hasonló, kicsi. A középmező 2-3-soros. 1,3-1,8 mm.
Egész Európában elterjedt faj, elsősorban hegyvidékekről volt ismert, de hazánkban dunántúli lelőhelyei mellett újabban a Nagyalföld több pontjáról is előkerült. Száraz területeken, legelőkön moháhan él, tápnövénye ismeretlen. A nyári száraz hónapokat kivéve (VII-IX) imágóit egész évben fogták - tavaszi csipkéspoloska