Az eddigieknél jóval nagyobb, többnyire élénk fémfényű fajok. A pajzsocska csúcsa lekerekített (). A szárnyfedők fehér foltocskákkal, a hímnél a varratszöglet mellett kimetszett. A mellközépnek a középső csípők között levő nyúlványa a végén gömbszerű (), a hím sekély, de jól kivehető hosszanti potrohbemélyedéssel. Az elülső lábszár külső élén 3 fog van, a hátulsó lábszárak két végtüskével.
A nem kizárólag Európában és Ázsiában elterjedt, eddig mintegy 25 faját ismerjük. A Kárpát-medencében egy faja és 8 változata él. Lárvája az irodalom szerint hangyabolyokban él, de valószínű, hogy ez nem kizárólagos élőhelyük, hanem korhadó növényi anyagokkal táplálkozva, fejlődése máshol is biztosított. Az imágó a fák kiömlő nedvét nyalogatja és különböző virágok nemes részeivel táplálkozik. Gazdasági szempontból ritkán okoz jelentős kárt, kivételesen gyümölcsfákon (alma), orgonán és rózsán észlelték károkozását. A vadon termő növények között különösen kedveli a kökényt, galagonyát, bodzát és a kóróféléket, de jóformán minden virágzó növényen megtalálható. Ha valamely haszonnövényen tömegesen megjelenik, kártevését csak az állatok rendszeres összegyűjtése által akadályozhatjuk meg.
Forrás: Dr. Endrődi Sebő: Fauna hungariae 12. füzet Lemezescsápú bogarak - Lamellicornia