• A csáp 2. ízén és a lábszárak külső oldalán nincsenek hosszú, a lábszárak átmérőjénél hosszabb, felálló, a csápon arra merőleges szőrök (mint ). Ha a csápon előfordulnának, akkor a 2. íz közepén nincs barna gyűrű ().
    • A csáp 2. íze sárga, csak a töve és a csúcsa fekete vagy feketésbarna (). Potroha alig szélesebb, mint az előháta. A lábszárak belső oldalán sűrűn álló, a lábszár átmérőjénél hosszabb szőrök vannak (). Az előhát és a pajzsocska szőrözete sűrű. Karcsú testű faj, a következő 2 fajnál (medius, agilis - szerk.) világosabb színű (). A test szőrzete változékony, ez különösen a csáp 2. ízén kifejezett. Ennek szőrözete olykor egynemű, többé-kevésbé ferdén álló szőrökből áll, máskor azonban ezek közt néhány a csápra merőlegesen álló, finomabb szőr is megjelenhet. A szemektől a csápdudor csúcsáig mért távolság nem hosszabb az onnan a pofák csúcsáig mért távolságnál (). A csáp 2. ízén nagyon ritkán halvány középső gyűrű is megjelenhet. Szipókája nem éri el a hátulsó csípőket. Lábai karcsúak, combjain ritkán álló hosszabb szőrök vannak. Hátulsó combjának harmada fekete. 9,5—13 mm.

    • Mediterrán faj, mely északon Lengyelországig előfordul. A Kárpát-medencében mindenfelé elterjedt, a nem leggyakoribb faja. Kutyatej (Euphorbia) nedveit szívja, elsősorban a magvakat. Lárvájával (
      ) együtt rendszerint a tápnövény alatt található. Legtöbb imágóját májusban fogták, augusztus közepéig rajzik erőteljesebben, áttelelő példányai október végén kerültek elő — kutyatej-gyűrűspoloska


      albipes (FABRICIUS, 1781)
    • A csáp 2. ízén mindig 3 sötét gyűrű van (). Potrohuk erősebben kiszélesedik, a lábszárak hosszú szőrözete kevésbé áll fel, csak kivételesen hosszabb, mint a lábszárak átmérője ().
    • Az összetett szemektől a csápdudor végéig mért távolság hosszabb, mint az onnan a pofák hegyéig mért távolság (). A csáp 2, ízén a csúcsi sötét gyűrű szélesebb, mint a középső (). A szipóka gyakran eléri a hátulsó csípőket. A következő fajnál (agilis
      - szerk.) kisebb termetű, sötét színei erőteljesebbek. A pofák nem hajlanak felfelé. Az összetett szemek rövidebbek, mint a szemektől a csápdudor csúcsáig mért távolság. Combjain és lábszárain rendszerint csak rövidebb szőrök vannak, bár ez a szőrözet a lábszárak belső oldalán hosszabb, mint a külsőn (
      ). A hátulsó comb fekete csúcsi gyűrűje gyakran a comb közepéig terjed, különösen a hímeken, s ezeken a csáp 2. ízének középső gyűrűje halvány. 9—12 mm.

    • A magas észak kivételével egész Európában elterjedt faj. A Kárpát-medencéből viszonylag kevés példányát ismerjük, többnyire hegy- és dombvidékeinkről került elő, de Bátorligetről, Ócsárol is. Tápnövénye főként a farkas kutyatej (Euphorbia cyparissias), melynek elsősorban a magját szívja. Imágóit zömmel május—júniusban fogták, novemberben is előkerült. Többnyire a talajon tartózkodik. Kifejletten telel át, petéit nyár elején a tápnövény virágzatára tojja.


      medius (MULSANT & Rey, 1870)
    • Az összetett szemektől a csápdudor csúcsáig mért távolság kisebb, mint az innen a pofák csúcsáig mért távolság (). A csáp 2. ízének csúcsi gyűrűje vékonyabb, általában ugyanolyan széles, mint a középső gyűrű (). A szipóka sohasem éri el a hátulsó csípőket. Az előzőnél valamivel nagyobb termetű faj (medius - szerk.). A hosszabb pofák hegye gyakran felfelé hajlik. Az összetett szemek hosszabbak, mint az azoktól a csápdudor hegyéig mért távolság. Combjain, lábszárain, főleg a lábszárak belső oldalán, hosszabb, ferdén álló szőrök lehetnek, néha viszonylag sűrűn. A hátulsó comboknak rendesen egyharmada fekete. 11—14 mm.

    • Közép- és Dél-Európában, valamint Ázsiában elterjedt faj. Magyarországon gyakori, de az Alföldről csak néhány példánya került elő. Április közepétől július közepéig sok példányát fogták, de előkerült novemberben is. Életmódja az előző fajéhoz (
      medius - szerk.) hasonló.


      agilis (SCOPOLI, 1763)
    • A csáp 2. ízén és a lábszárakon hosszú, a lábszárak átmérőjénél hosszabb szőrök vannak (mint ), ezek a csápon arra merőlegesen állnak, s a 2. ízen másmilyen szőrözet nincs. Az előző fajoknál általában világosabb színű, lábain és csápján a gyűrűk rendszerint csak barnák. Végtagjain hosszú, felálló, vékony szőrök alkotnak többé-kevésbé sűrű szőrözetet. A pofák hosszúak. A csáp 2. ízének közepén vastag, a csúcsi gyűrűnél vastagabb és világosabb barna gyűrű van (). Potroha alig szélesebb, mint az előháta. 11—12,5 mm.

    • Kelet-mediterrán faj, egyes források szerint nálunk is él, de bizonyító példányunk nincs. Előfordulása faunaterületünkön valószínű. Életmódja az előző fajokéhoz hasonló.


      [
      setulosus (FERRARI, 1874)]