Megjegyzés: A kulcsok az eredeti kiadás alapján készültek, nem az aktuális rendszertani besorolást tükrözik. Megjegyzés: a varicornis jelenleg a Antheminia genusban van Antheminia varicornis néven. - szerk.
Csápja fekete, sárgán gyűrűzött. A test hasoldalán elszórtan nagy, durva, fekete pontok vannak. A lábak szintén feketén pontozottak, de sokkal sűrűbben, és a pontok kisebbek. A corium vége a belső oldalán beöblösödik, majd kihegyesedik (). A connexivum az oldalszélek mentén sűrűn, feketén pontozott. A fej hegyétől a pajzs végéig alig látható sárga csík fut végig. 10-12 mm.
Az egész palearktikumban gyakori, messze elterjedt. A Kárpát-medencében mindenütt nagy számban fordul elő, éspedig leginkább bogyós gyümölcsökön, de található a legkülönbözőbb növényfajokon is. Néha kultúrnövényekre káros lehet. - bogyómászó poloska
Csápja az első 2 íz kivételével egyszínű piros vagy fekete. A test hasoldalán kétoldalt fekete sáv, közepén pedig hosszanti fekete foltsor látható. A lábakon nincsenek fekete pontok, csak a 3. láhpár combján van egy. A corium széle a vége felé nem öblösödik be. A fej fekete, sárgán csíkozott; ez a rajzolat az előhát elülső részére is átterjed. A fej hegyétől a pajzs végéig jól látható sárga csík húzódik. A connexivum érintkező szélei gyengén feketén pontozottak. 10 mm.
Ritka. Csupán a Balkán félszigetről, Kisázsiából, a Szovjetunió déli területei ről (Dél-Ukrajna, Kaukázus, az Alsó-Volga vidéke) és faunaterületünkről ismert. Nálunk igen ritka, eddig csak Dorozsmáról, Újfehértóról és Velencéről került elő. (VII- VIII.)