Megjegyzés: A kulcsok az eredeti kiadás alapján készültek, nem feltétlenül az aktuális rendszertani besorolást tükrözik.
Előhátukon 6 sárga, szabályos, csak kivételesen elágazó harántsáv húzódik ().
Félfedőjének sárga rajzolata éles (), clavusának és coriumának igen keskeny harántsávjai majdnem párhuzamosak, az utóbbié kissé hullámosak. Sötétbarna, feje és lábai sárgák. Hímjének homlokgödre lapos, csupasz, alig észrevehető, igen sekély, nem nyúlik a szemek alsó szegélye fölé. Előháta kétszer olyan széles, mint amilyen hosszú, harántcsíkjai nagyon szabályosak (). A hím paláján () az oldaltövisek száma 20-24. Strigilje () megnyúlt ellipszis alakú, 6 fésűs lemezkesorból áll. 7 - 8 mm.
Az egész palearktikumban elterjedt. Magyarországon az egyik leggyakoribb búvárpoloska-fajok közé tartozik. Szerves törmelékben gazdag nádas tavakban és mocsarakban közönséges, de szikes vizeinkben sem ritka.
Félfedőjüknek sárga rajzolata nem éles, hanem a sötét alapszínbe beleolvad, és attól alig különül el, különösen a corium hátulsó részén és a membránon. Kisebb fajok: 4,5-6 mm.
Középső lábának karmai jóval rövidebbek, 7. haslemezének hátulsó szegélye középen mint a lábfejíze; a hím csücsökszerűen kihúzott, s rajta hosszú szőrpamacs ered (). Barna, előháta sötétebb árnyalatú, feje és lábai barnássárgák. Hímjének homlokgödre lapos, majdnem csupasz, sekély, alig nyúlik a szemek alsó szegélye fölé. Előháta kétszer olyan széles, mint amilyen hosszú. Félfedőjének halvány rajzolata eléggé szabályos, a harántsávok párhuzamosak, itt-ott hullámosak, a membrán majdnem rajzolatmentes. A hím palájának () egyetlen összefüggő oldaltövis-sorában 17-19 tövis foglal helyet. Elliptikus strigilje () 2-3 teljes és 4-5 részekre darabolódott fésűs lemezkesorból áll. 5,5-6 mm.
Jóllehet egész Európában elterjedt, sehol sem gyakori. Faunaterületünkről eddig csak Késmárkról ismeretes. Kisebb állóvizek, tavak vízi növényzete között él. Többször gyűjtötték tőzegmoha-lápokban is.
Középső lábának karmai olyan hosszúak, vagy hosszabbak, mint a lábfejíze; a hím 7. haslemezének hátulsó szegélye középen nem csücsökszerűen kihúzott, s szőrpamacs sincs rajta (). Gesztenyebarna, feje sárga, lábai világossárgák. Hímjének homloka lapos, homlokgödre mélyebb, mint az előző fajé ([moesta] - szerk.), és felső íve a szemek alsó harmadáig felnyúlik. Félfedőjének igen elmosódott világosabb harántsávjai távol állnak egymástól, a membránról szinte nyomtalanul eltűntek (). A hím paláján () 17-19 oldaltövis sorakozik egy vonalban. Elliptikus strigilje () 2-3 teljes és 1-2 részekre darabolódott fésűs lemezkesorból áll. 4,5-5 mm.
Észak- és Északnyugat-Európában gyakori, Közép-Európának csak néhány helyéről ismeretes. Magyarországról eddig még nem került elő. Elsősorban rét- és tőzegmoha-lápokban él.
Előhátukon 7-11 sárga, legalább részben megszakított, elágazó harántsáv húzódik ().
Előhátán 11 sárga harántsáv húzódik. Clavusán és coriumán a sárga harántsávok meglehetősen szabályos lefutásúak, csak ritkán szakadnak meg (). Barna, feje és lábai szennyessárgák. Hímjének homlokgödre mély, a szemek közé jól benyomul, hosszú, sűrű elálló szőrözet borítja. A hím paláján () az oldaltövisek száma 19-20. Megnyúlt, közel négyszögletes strigilje () 7-9 fésűs lemezkesorból áll, közülük a belső 3-4 egységes, a külsők apró vonalakra darabolódtak fel. 8,5-9,5 mm.
Elsősorban Délkelet-Európában otthonos, Közép-Európából csak kevés helyről ismeretes. Hozzánk legközelebb a Kárpátokban találták. Életmódját eddig nem ismerjük, csak annyi látszik valószínűnek, hogy kifejezetten hegyvidéki faj.
Előhátán 7-9 sárga harántsáv húzódik végig (). Clavusának és coriumának keskeny harántcsíkjai túlnyomórészt szabályosan, párhuzamosan haladnak végig, az utóbbin kissé hullámosak, membranját zegzugos foltok díszítik (). Sötétbarna, feje és lábai barnássárgák. Hímjének homloka majdnem domború, mindössze a rövid, keskeny és igen sekély homlokgödör táján lapos. A hím paláján () az oldaltövisek száma 18-25. Strigilje () megnyúlt ellipszis alakú, 5-6 fésűs lemezkesorból áll. 8-9 mm.
Egész Európában előfordul, Magyarországon ritkának látszik. Faunaterületünkről eddig mindössze Pinnyéről, Csibrákról, Jasenakról, Zenggből, Nagyajtáról, Nagyszebenből és Szucsákról került elő. Kisebb állóvizekben és tavakban, nád és korhadó levelek között él.