Megjegyzés: A kulcsok az eredeti kiadás alapján készültek, nem feltétlenül az aktuális rendszertani besorolást tükrözik.
A perem és a félfedő szegélyén is apró fogacskákon (kúpokon) eredő sörték vannak (). Sárgásbarna vagy barna színű, tojásdad (rövid szárnyú) vagy nyújtottabb (teljes szárnyú) állat. Feje fekete, a csápok vörösesbarnák, 4. ízü.k sötétbarna vagy fekete. A 3. csápíz a vége felé egyenletesen keskenyedik. Az előhát barnásfekete, fehér szőrzet borítja. Nyakhólyagja alacsony, a tarajok 1-sorosak. A perem széles, ferdén feláll, ritkán csaknem függőleges. A félfedők hosszanti erei jól fejlettek. A rövid szárnyú egyedek szárnyfedőjének a vége hegyes, a félfedők alig érnek egymás fölé. A teljes szárnyúak félfedőjének vége szélesen lekerekített. 2,1-2,6 mm.
Közép-és dél-európai faj, hazánkban is elterjedt, mindenfelé gyakori. Homokos területeken él, tápnövényei az ínfű (Ajuga), a galaj (Galium), a hölgymál (Hieracium) és az északi kakukkfű (Thymus serpyllum). Kifejletten, a talajszintben telel át. Áprilistól szeptemberig rajzik, a leggyakoribb június-júliusban - pillás csipkéspoloska
A félfedő szegélyén vannak, de a perem szegélyén nincsenek fogacskákon eredő sörték.
A nyakhólyag magas, elülső síkja függőleges vagy előredől. Szürkéssárga, tojásdad állat. Fekete fejét a nyakhólyag felülről jórészt eltakarja. Csápja sárgásbarna, 4. íze fekete. Az egész hátoldalt visszahajló végű szőrök borítják. A perem alsó szegélye gyakran 2 homorú ívet alkot. A középső taraj a nyakhólyag mögött erősen felmagasodik. A félfedők hosszanti erei jelentősen kiemelkednek a szárny síkjából. A szegély- és oldalmezó 2-, a középmezó 4-5-soros, ez utóbbi homorú. A cubitus az előhát nyúlványának végénél megtörik. 2,7-3,3 mm.
Elterjedési területe Dél- és Közép-Európa. Nálunk Budapest környékén gyakori, Zamárdiban is előkerült. Életmódja ezidáig tisztázatlan, imágóit áprilistól júliusig gyűjtötték.
A nyakhólyag alacsony, elülső síkja hátrahajlik. Széles tojásdad, sárgásbarna állat. Feje sötétbarna vagy fekete, a tövisek barnássárgák. Csápjai szőrösek, barnák, 4. ízük vége fekete. Az előhát fekete, fehér szőrözettel, a tarajok és a nyúlvány töve sötétbarna. A tarajok 1-, a peremek 3-4-sorosak, a peremek alsó szegélye esetleg homorú ívet alkothat. A középsó taraj a nyakhólyag mögött enyhén felmagasodik. A félfedők barnássárgák, néhány ér sötétbarna. A radiusmedia nem emelkedik ki a szárny síkjából, a középmező domború. A cubitus ívelten fut hátra. A szegélymező 2-soros, szemei szabályosak, csak a szárny első harmadánál szabálytalanok, aprók, itt az erek sötétbarnák. A középmezó a legszélesebb részén 7 -8-soros. 2-2,4mm.
Elterjedési területe nem ismert, hazánkból írták le. Nálunk elszórtan többfelé előkerült, legutóbb homokos területről (Csévharaszt) is. Imágóit májustól júliusig fogták.