• A fejtető elülső, a harántbarázda előtt levő része nem feltűnően domborúbb a hátulsó résznél. A lábakon és csápon halványbarna gyűrűzet van vagy még ez is hiányzik. A bűzmirigy csatornájának vége erősen hátrafelé görbül. A következő fajnál (annulosus - szerk.) valamivel nagyobb, sárgás színű állat. Világos fején 5 hosszanti, sötétbarna sáv van, 1 a fej alsó középvonalában, 1-1 a toroktól, illetve az összetett szemektől halad kétoldalt hátrafelé. Előháta hátul feldomborodik, kiemelkedő hátulsó sarkai közt középen is dudoros. A combok vége erősen megvastagszik, világos. A pajzsocska nyúlványa erős. A félfedők egyszínű áttetsző sárgásbarnák, a fedő erein barna foltok lehetnek. A potroh hátoldalán pirosas foltok vannak. 8-9,5 mm.

    • Mediterrán faj, elterjedési területének északi határa hazánkban van. Magyarországon eddig egyetlen példányt fogtak, a múlt század végén Budapesten. Tápnövénye a borzas füzike (Epilohium hirsutum). Életmódja ismeretlen.


      meridionalis COSTA, 1838
    • A fej elülső, a harántbarázda előtt levő része erősen feldomborodik, sötétbarna, középen világos csíkkal. A lábakon és a csápon feltűnő barna gyűrűk vannak. A bűzmirigy csatornájának vége egyenes vagy enyhén előrehajlik. Sárgásbarna faj, barna mintázattal. A fejpajzs és a homlok sötétbarna, világos hosszanti csíkokkal. Előháta domború, hátulsó sarkai között kicsiny dudor van. A combok vége erősen megvastagszik, a vastag szakaszon barna gyűrű van. A pajzsocska nyúlványa vékony, enyhén felfelé görbül. A félfedő sárgásbarna, csak a fedő egyes erei vörösesbarnák. A hártya kiszélesedik, eléri vagy nagyon megközelíti a potroh végét. A potroh hátlemezeinek hátulsó részén sötét sáv húzódik. 5 mm.

    • Eddig csak a Kárpát-medencéből ismert faj, Magyarországon csak Kámról került elő. Életmódjáról semmit sem tudunk (= breviceps HORVÁTH, 1905)


      annulosus FIEBER, 1859