Fejük kicsiny és a kiálló gömb alakú szemekig az előhát elülső szegélyének félkör alakú bevágásába süllyed be. Fejükön hosszanti taraj húzódik végig. A szemek elülső szegélye alatt ered a rövid csáp: 1. íze rövid, a 2. hosszabb, s csúcsi végének hátoldalán kb. a 3. íz 2/3-áig érő ujj alakú vékony oldalnyúlvány ered; a 3. íz a leghosszabb, a vége hegyes. Előtoruk trapéz alakú, szélesebb, mint amilyen hosszú, hátulsó szegélye széles ívben előrefelé behajlik. Háromszög alakú pajzsocskájuk nagy, csaknem olyan hosszú, mint az előhát.
Félfedőjük a potrohot teljesen befedi, a clavusvarrat kb. olyan bosszú, mint a pajzsocska hossza, a membrán nem különül el élesen a coriumtól. Elülső lábuk csípője rövid, de erős, combjuk tövi része erősen megvastagodott, belső élén széles és aránylag mély barázda húzódik a késpengeszerűen becsapható, a combnál alig rövidebb lábszár befogadására. Lábfejük 1-ízű, s nagyon kicsiny karomban végződik. Középső és hátulsó lábuk járóláb, amelyeken elmosódott barnás gyűrűk lehetnek; a lábfejek 1-ízűek, s 2 karomban végződnek ().
Különböző típusú sekély állóvizekben tanyázik, legtöbbször a víz fenekén, gyakran magában az iszapban, ritkábban a vízi növények között. Tehát elsősorban fenéklakó állat.
Európában 3 faja ismeretes, de ezek közül 2 csak Délnyugat-Európában (Spanyolország, illetve Szardínia) fordul elő, s mindössze a harmadik, amely nálunk is honos, messze elterjedt faj.
Forrás: Soós, Á. (1963): Poloskák VIII. - Heteroptera VIII.: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)