Fejük háromszögű, homlokuk széles és lapos, szemeik kiugrók és domborúak, a csápok tövében nem kikanyarítottak, csápjaik távol erednek egymástól (). Az 1. csápíz megvastagodott, a 2—4. íz hengeres, a többi íz a vége felé gyengén kiszélesedik. Felső ajkuk harántos, rágóik nagyok, hegyesek és épszélűek. Előtoruk gyengén szív alakú, a közepe mögött a töve felé gyengén befűződött. Szárnyfedőik hosszúak, rendezetlenül pontozottak. Lábaik erőteljesek, combjaik gyengén lapítottak, a lábszárak végén 2 kis végtüske van. Első 2 lábfejízük megnyúlt, háromszögű, a 3. kisebb és kétkaréjú (), karmaik rövidek, a karmok belső oldalának közepén hegyes tüske van ().
E nemnek mintegy 10 faja ismert, ebből 3 palearktikus, 1 észak-amerikai, a többi Dél-Amerika, India és az indomaláji szigetek lakója. Magyarországon 2 faj él, mindkettő rendkívül változékony, a kimutatott változatok száma 29.
A hazai fajok erdők szegélyén a cserjésekben, gyümölcsösökben fordulnak elő. A bogarak kora tavasszal a rügyfakadáskor jelennek meg és a növények leveleit, virágjait rágják. Leginkább Prunus-, Sorbus-, Crataegus- és Pyrus-fajokon találhatók. Lárváik () a Zeugophora-fajokéhoz hasonlóan lábatlanok.
Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.