Megjegyzés: A kulcsok az eredeti kiadás alapján készültek, nem feltétlenül az aktuális rendszertani besorolást tükrözik.
Az előhát hátrafelé szélesedik, kb. 1,7-szer olyan széles, mint amilyen hosszú. Nagyon apró (0,9-1,2 mm), sötétvöröses vagy szürkésbarna poloska, a pajzsocska és a félfedő sárgásszürke. Feje szélesebb, mint amilyen hosszú. Félfedője hátrafelé a törésig csak enyhén szélesedik, majd erősebben, és szélesen lekerekített (teljes szárnyú), vagy a pajzsocska mögött már nem szélesedik jobban, lekerekített (rövid szárnyú). A hím fogói nem szimmetrikusak, de mindkettő vékony.
Egész Európában elterjedt faj, hazai egyetlen példánya Visegrádról került elő. Valószínűleg kicsinysége miatt nehéz csak megtalálni. Nedves mohában él. Imágóit külföldön május és szeptember között fogták.
Az előhát oldalai középtől hátrafelé párhuzamosak, az előhát 1,4-szer olyan széles, mint amilyen hosszú. Valamivel nagyobb (1,2-1,7 mm), nagyjából egyszínű vörösesbarna. Feje kb. olyan hosszú, mint amilyen széles. Félfedői rendszerint megrövid ültek, a potroh végét nem fedik. A hím jobb fogója sokkal vastagabb, és hosszabb is, mint a bal.
Elterjedése az előző fajéhoz (pusillimum - szerk.) hasonló, hazánkból eddig csak egyetlen helyről ismeretes (Németbánya). Mocsarak moháiban, illetve lomboserdőkben, patakok mentén kialakult tocsogós területeken él. Imágóit külföldön júliustól októberig gyűjtötték, hazai példányait áprilisban (= rufescens SAHLBERG, 1875)