Változatai:
1 (2) Teste zöld, lábfejei élénkpirosak. - Egyetlen példányunk Rákospalotáról való. (IV.) ab. rhododactyla HORV.
2 (1) Teste barna vagy pirosas, lábfejei barnásak. - Nem gyakori. Szórványosan vannak adataink a Nagy- és a Kisalföldről, valamint a Dunántúlról. Azon kívül Erdélyben, Horvátországban és az Adriai-tenger partján fordul elő. (VIII-IX.) ab. subrubescens GRSK.
A 2. és 3. csápíz egyforma hosszú, a 3. azonban néha valamivel rövidebb, mint a 2. Az előhát oldalszélei egyenesek, vállcsúcsa keskenyen lekerekített (). A hím ivarlemeze hátul szélesen, laposan kivágott, a kivágás külső szögletei alig emelkednek ki. A 2 utolsó csápíz fekete vagy piros is lehet. A pajzs vége néha sárga vagy rózsa színű. Az állat hasoldala sárgászöld, rózsaszínű vagy színtelen ponto zással. A bűzmirigy levezetőcsatornájának végén fekete pont látható. A lábak zöldek, a lábszárak vége és a lábfejek pirosak. 11-14 mm.
3. csápíze jóval rövidebb (majdnem csak a fele), mint a 2. Az előhát két oldalszéle kifelé domborodik, vállcsúcsa szélesen lekerekített (). A hím ivarlemeze hátul mély, félkörszerű kivágással, amelynek szögletei felül fogszerűen kiemelkednek. Az állat élénkzöld színű, lábai rövidek, zöldek, ritkán pirossal futtatottak. 11-14 mm.
Európában messze elterjedt. Azonkívül Szibériában, Koreában és Észak-Indiában is előfordul. Faunaterületünkön mindenütt található. Hegyvidéken gyakori. Umbelliférákon és Gramineákon, továbbá Pinus-, Populus-, Betula-, Calluna-, Vaccinium-, Thymus-, Achillea-, Solidago-, Daucus- és Verobascum-fajokon él, fogható azonban gyakran Heracleum-on, a Melissa officinalis-on és a Salvia officinalis-on is. (V-IX.) Palomena viridissima PD.
Változata:
1.Színe rozsdabarna. - Elég ritka. Brassóban, Királylehota vidékén, a Bihar-hegységben, továbbá a Börzsöny és a Bükk hegységben fogták. (I., III., VII-VIII., X.) ab. simulans PUT