Megjegyzés: A kulcsok az eredeti kiadás alapján készültek, nem feltétlenül az aktuális rendszertani besorolást tükrözik.
Mindkét ivar hátulsó lábán belül az 1. lábfejíz csúcsán és a 2. íz tövén kis barna folt terül el (); a hím palája () párhuzamos szegélyű, csúcsi vége ívben lekanyarított, egyetlen összefüggő oldaltövis-sora 34-36 tövisből áll. Feje 1/3 -dal rövidebb, mint előhátának a hossza, előháta viszont 1/3 - dal szélesebb, mint amilyen hosszú, 8-9, részben elágazó világos harántsáv húzódik rajta (). Félfedőjén a világos rajzolati elem uralkodik a sötét alapszín felett. A világos harántsávok csak a clavus tövén párhuzamosak, a félfedő többi részén zegzugos lefutásúak, egymással összekapcsolódnak, a membran szegélyén sugaras elrendeződésűek. Hazánk homokos és szikes területeinek napsütötte vizeiben olyan populációi élnek, amelyek egyedei homoksárga színűek, s előhátukon, valamint félfedőjükön a sötét alapszín csak vékony vonaldarabkák formájában maradt meg (ilyen példány előhátát és félfedőjét mutatja be a és a ). Középső lábának karmai valamivel hosszabbak, mint a lábfejíz. 6-7 mm.
Az egész palearktikus régióban elterjedt, hazánkban is gyakori. Elsősorban sekély tavakban, kisebb, de állandó jellegű állóvizekben az alzaton tartózkodik. Szikes és enyhén sós vizekben is előfordul.
Mindkét ivar hátulsó lábán az 1. lábfejíz csúcsi végén belül szélesebb sötétbarna sáv van (); a hím palájának () tövi fele párhuzamos szegélyű, csúcsa előtt púpszerűen kiemelkedik, majd széles ívben hajlik Ie. Oldaltövisei nem alkotnak egységes sort, hanem 2, élesen elkülönülő sorban helyezkednek el: csúcsi púpja előtt a felső szegéllyel párhuzamosan húzódó sor 8 - 11, a tövi részéhez haladó sor pedig mintegy 20 tövisből áll. Feje 1/3 -dal rövidebb, mint előhátának a hossza, előtorának hossza kb. 3/5-e a szélességének, rajta legtöbbször 9 széles, el nem ágazó világos harántsáv húzódik. Félfedőjén () a sötét alapszín uralkodik a világos rajzolat felett; a clavus és a corium világos harántsávjai végigfutnak, az előbbin egyenesek, az utóbbin hullámosak, a membranon cikcakkosak, a szegélyeken sugaras elrendeződésűek. A középső láb karmai rövidebbek, mint a lábfejíz. 7-8 mm.
Dél- és Délkelet-Európát nem számítva egész Európában található. Magyarországról eddig csak Sárszentmihályról és Pécsről ismeretes, de a még feldolgozatlan fénycsapda-anyag alapján sokkal gyakoribb, mint eddig gondoltuk. Mindenesetre nálunk jóval ritkább, mint az előző faj, míg tőlünk nyugatra mindenütt fordított a helyzet. Tavakban és folyóvizekben egyaránt gyűjthető, elsosorban a vízi növényekben, szerves törmelékben gazdag élőhelyeken. Gyakran kel szárnyra, így legbiztosabban esti lámpázással tehetünk rá szert.