Megjegyzés: A kulcsok az eredeti kiadás alapján készültek, nem az aktuális rendszertani besorolást tükrözik.
Csápja teljes egészében piros, egyszínű. A hasoldal pontozottsága sűrű, finom, egyenletes. A fej hosszúkás, pofái valamivel szélesebbek, mint a fejpajzs. A fejpajzs vége tompa, szabadon áll és olyan hosszú, mint a pofák. A szemek nagyok, kerekdedek. A fej oldalszéle kissé ívelt. Az előhát oldalszéle erősen, szabályosan fogazott, vállcsúcsa jóval túlhaladja az éles hegyben végződő, felhajló exocorium alapját. A pajzs alapjának két oldalán 2 vízszintesen megnyúlt sárga folt van; vége megnyúlt, oldalszélei párhuzamosak. Az elülső comb elülső részén 1 kis tövis van. A bűzmirigyek kivezetőnyílása széles, hosszú, nagyjából tülök alakú narancssárga levezetőcsatornában fekszik. A connexivum közepe észrevehetően kiszélesedik (). 11-13 mm.
Az egész palearktikumban előfordul. Faunaterületünkön nem túl gyakori. Az Alföldről, a Börzsöny és a Bükk hegységből, valamint a Magyar Középhegység dunántúli részeiből vannak adataink. Nedves, hűvös, erősen bokros helyeken, mocsári erdőkben és gyümölcsösökben él. Leginkább az Alnus-, Salix- és Betula- fajokat látogatja, előfordul azonban a Pinus silvestrisen, Picea excelsan, Sphagnum médiumon, Carex lasiocarnan, Phragmiles communison és Equisetum palustrisen is. Jelentékeny hasznot hajt kártékony rovarok és hernyók pusztításával; gyümölcsösökben különösen hasznos. Az ágyipoloskát is megtámadja, sőt a burgonyabogár lárváit is fogyasztja. (VI-IX.)
A csápok feketék, egyes ízein sárga gyűrűk vannak. A test hasoldalán elszórtan nagy, fekete pontok vannak. Az előhát vállcsúcsa hegyes, de nem tövisszerű. A connexivum gyengén kiszélesedő. A 3. csápíz közepén és a 2. alapján sárga gyűrű látható. A fej hosszúkás, a szemek nagyok, gömb alakúak. A pofák szélesebbek, mint a tompa végű, szabadon álló fejpajzs fele. A fej oldalszéle S-alakúan ívelt, pofái elöl kissé szélesebbek. A pajzs alapján levő 2 folt, valamint a vége előtt fekvő folt csak gyengén látható. Az elülső lábpár combján a végéhez közel 1 kis, alig feltűnő tövis ül. 11-13 mm.
Ritka. Magyarországról, Jugoszláviából, Romániából, Albániából és a Szovjetunióból ismert, továbbá Kisázsiából és a Kaukázusból. Nálunk igen ritka. Budapestről, Szárról, Pécsről és Simontornyáról vannak adataink. (IV-V., VII., IX., XI.)