• A pajzs közepén kiemelkedés van. 5,5—6,5 mm.

    • Előfordul a Földközi-tenger vidékén, Csehszlovákiában és a Szovjetunió déli részében. Irodalmi adatok arra utalnak, hogy a Budai-hegyekben is gyűjtőtték
      bizonyító példány azonban nincs.


      [      tuberculata] FABR.
    • A pajzs közepén nincs kiemelkedés.
    • Kisebb állat, 5,5—6 mm hosszú. 3. csápíze fele olyan hosszú, mint a 2. (). Teste megnyúlt tojás alakú; csak a pajzs hátulsó részén látható néhány dudoros fehér folt. Feje elöl szélesen lekerekített.

      A fejpajzs fölött a pofák majdnem összeérnek (      ). Az előhát közepén a pajzs végéig fehéressárga csík húzódik, amely a lecsapott pajzs végén kiszélesedik. A lábszárak nem tüskések, a középső csípő­ kön nincsenek nyúlványok.

    • Cirkummediterrán faj. Magyarországon a ritkább fajok közé tartozik. Eddig a Duna-Tisza közéről, a Dunántól sík területeiről, a Velencei-tó mellől, a Duna- zugból és az Alföld déli részeiről került elő. Tápnövényei a Lappula, az Anchusa officinalis, Thymus-, Echium- és a Carduus-fajok. Leggyakrabban Boragináceákon tartózkodik. (IV—IX.)


      neglecta H . SCH.
    • Nagyobb állatok, 8—11 mm hosszúak. 3. csápízük háromszor vagy négyszer rövidebb, mint a 2.
    • Teste szélesen tojás alakú, szürkés, vörösesbarna, esetleg feketés, mély fekete pontozással (). A fehéres dudoros foltok különösen az előháton szembetűnőek. Lábai vörösek, csápjai barnásak. A pofák elülső végei kissé ráhajlanak a fejpajzsra. A 2. csápíz körülbelül három­szor olyan hosszú, mint a 3. (). A lábszárak tüskések, a középső csípőkön 2 befelé hajló nyúívány látható. Lárváját lásd .
    • Cirkummediterrán faj. Faunaterületünkön nem gyakori. Előfordul a Bodrog­ közben, a Delibláti homokpusztán, a Kisalföldön és a Dunántúlon. Melegkedvelő. Verőfényes, kopár, homokos helyeken, gyepes lejtőkön Boragináceákon, leginkább Echium-on, Anchusa-n és Cynoglossum-on él. (IV-IX.) (=pedemontana Fabr.)

      exanthematica SCOP.

      Változatai:

      1 (2) Barnás,fehéres dudorokkal. 3. csápíze kb. háromszor rövidebb, mint a 2. (      ). Keskeny tojás alakú, a fehéres dudorok kisebbek és keve­sebb számúak, mint a törzsalakon. Fejpajzsa szabad (). 8-9 mm. - Magyarországon ritka. Eddig az Alföld északi részén gyűjtötték
      ab. minor PUT.
      2 (1) Sárgásbarna, fehéres dudorok nélkül. 3. csápíze kb. négyszer rövidebb, mint a 2. (      ). Széles tojás alakú. Feje és előhátának elülső fele sűrűn, feketén, mélyen, testének többi része színtelenül pontozott, szabály­ talan sárgásbarna kiemelkedéssel. Feje elöl szélesen lekerekített, a fejpajzs szabad. 8—9 mm. - Igen ritka. Eddig csak Magyaróvárról ismert. (V.)
      ab. antennata HFY.
    • Egész testfelülete sárgás, sárgásfehéres dudorokkal és fekete ponto­zással. Az első 3 csápíz sárgás, a 2 utolsó barnásfekete. A csápok és lábak sárgásak, utóbbiak szabálytalan barnásfekete foltokkal. 9-10 mm.

    • Igen ritka faj. Eddig csak Szíriából, valamint Magyarországon a Duna-Tisza közéről, éspedig Apajpusztáról és Kecskemétről, továbbá a Dunántúl keleti részéről (Simontornya) mutatták ki. (V., VII.)

      pallida Reut.

      Megjegyzés: Jelenleg nincs pallida faj, amit pallidának gondoltak, az       exanthematica - szerk.