Testük hosszúra nyúlt, hengeres (). Rövid fejük háromszög alakú, alapja belefekszik az előhát elülső szegélyének mélyedésébe. Kerek szemeik feltűnően kiállnak (). Csápjuk rövid: 1. íze a legrövidebb, a 2. csúcsi végén vaskos fogszerű nyúlvány ered, 3. íze a leghosszabb, hajlott, vége nem hegyes. Előtoruk elülső részén a fej mögött elkeskenyedik, a hátulsó kiszélesedik, úgyhogy alapja kétszer olyan széles, mint elülső szegélye. Deltoid alakú pajzsocskájuk kicsiny, kb. egynegyed olyan hosszú, mint az előtora. Félfedőjük nem fedi be potrohúk végét; a clavusvarrat 3-4-szer olyan hosszú, mint a pajzsocska hossza, a membrán élesen elkülönül a coriumtól. Elülső lábaik csípője hosszú, vékony, mintegy 2/3 olyan hosszú, mint a comb; combjaik csúcsi harmadában tüske ered, s onnan barázda húzódik a comb csúcsi végéhez a becsapható, rövid lábszár és az 1-ízű, karom nélküli lábfej számára. Középső és hátulsó lábaik járólábak, a lábfejek 1-ízűek, végükön 2-2 karom ered. Légzőcsövük csaknem olyan hosszú, mint maga a test.
Elsősorban csöndes, növényzetdús vizekben gyűjthetjük.
5 palearktikus faja közül Európában mindössze a nálunk is honos egyetlen faj fordul elő.
Forrás: Soós, Á. (1963): Poloskák VIII. - Heteroptera VIII.: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)