Rágói felülről nem láthatók, fejpajzsa a szemek előtt kimetszett. A szárnyfedők oldalán nincs kimetszés, megrövidültek, a potroh két utolsó szelvényét szabadon hagyják, felül lapított. A potroh utolsó előtti hátlemezének oldalán levő légzőnyílások kissé kiemelkedő, csupasz bütykön foglalnak helyet. A hátulsó csípők egymástól távol állnak. A nőstény farfedőjének végén tojócsőhöz hasonló nyúlvány van (terebra). Az elülső lábszár külső élén 5 fog van, a hátulsó lábfej első íze erősen megnyúlt, karmai egyszerűek, egyenlő hosszúak. Testüket helyenként pikkelyek fedik.
Nagy elterjedésű nem. Fajai Ausztrália és Dél-Amerika kivételével minden kontinensen előfordulnak annak ellenére, hogy fajainak száma alig éri el a 20-at. A Kárpát-medencében egy faja fordul elő.
Gazdasági jelentősége még nincs megfelelően kiértékelve. Kétségtelen, hogy az imágó a bundásbogárral együtt különféle gyümölcsfák nemes részeit is kirágja, az is kétségtelen, hogy olyan tömegben, mint a bundásbogár, nem szokott fellépni, mindamellett a káros bogarak közé kell sorolnunk. Lárváját hazai és külföldi irodalmi adatok szerint élő akácfában, valamint más haszonfában is találták, tehát az akác kártevőjének is kell tekintenünk. Leginkább azonban korhadó fában fejlődik.Forrás: Dr. Endrődi Sebő: Fauna hungariae 12. füzet Lemezescsápú bogarak - Lamellicornia