Nagy Sándor m&m találatai

Ez az aloldal rövidesen megszűnik. Megújult változatát itt találjátok . Az új oldalakról útmutatónkban olvashattok.

2. oldal (31 - 60 / 180)

format_list_bulleted
  • Határozva: Faj: székfű-álcincér - Oedemera podagrariae
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: 1/2 Székfű-álcincér (Oedemera podagrariae) nőstény Egy nőstény egyed magyar kutyatej (Euphorbia pannonica) virágján. Onnan lehet tudni, hogy nőstény, hogy a hátsó lába nem "combos", mint a hímé. A Huszonnégyökrös-hegyen fényképeztem. -------------- Virágokon gyakori álcincérfaj. Az irodalom szerint a hímek "combosak". Olyan, mintha ugrólábuk lenne, de ugrani ezek sem tudnak. A tor színe változó. Azonosítás alapja: <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Oedemera_podagrariae" rel="nofollow">en.wikipedia.org/wiki/Oedemera_podagrariae</a> <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/%c3%81lcinc%c3%a9rf%c3%a9l%c3%a9k" rel="nofollow">hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81lcinc%C3%A9rf%C3%A9l%C3%A9k</a> <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/%c3%81lcinc%c3%a9rf%c3%a9l%c3%a9k" rel="nofollow">hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81lcinc%C3%A9rf%C3%A9l%C3%A9k</a> <a href="http://issuu.com/huhuka4tv/docs/buvar_zsebkonyvek-bogarak_dr.endrod/29" rel="nofollow">issuu.com/huhuka4tv/docs/buvar_zsebkonyvek-bogarak_dr.end...</a> Urania Állatvilág, Rovarok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1975 Ulrich Sedlag: Insekten Mitteleuropas, Neumann Verlag Leipzig, 1986
  • Határozta / jóváhagyta: Merkl Ottó
close
Találat more_vert
  • Határozva: Faj: boróka-tarkadíszbogár - Lamprodila festiva
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: 2005-ben így nézett ki még a ciprussövény a teraszunkról. Ma már nem ilyen magas: néhány éve visszavágtam, mert szédültem a magas létrán, amelyről nyírtam. Egyelőre nem látom rajta a pusztulás jeleit. A középen látható smaragd tuja (Thuja occidentalis 'Smaragd') 2015 első felében pusztult ki. Nyár közepén már annyira kiszáradt a lombja, hogy le tudtam morzsolni. Kíváncsi voltam ugyanis, hogy takarás szempontjából mennyit számít egyetlen foghíj egy ilyen sűrű ültetésű sövény esetében. Ebből a szögből megjárja. Az előző képen mutatott foghíj szemből már eléggé feltűnő. Amikor a száraz leveleket ledörzsöltem a növényről, megvizsgáltam a törzset is, hátha találok rajta boróka-tarkadíszbogárra utaló röpnyílásokat. Találtam -- lásd a következő fotót. A boróka-tarkadíszbogár (Lamprodila festiva) ovális röpnyílásait rögtön észrevettem szabad szemmel is a nyár elején kiszáradt smaragd tuja törzsén, de a kis kerek lyukak, melyek valószínűleg szútól szútól származnak, csak a fotón tűntek fel. Ezek együtt arra utalnak, hogy a probléma összetettebb annál, semmint a díszbogár számlájára lehetne írni a tuja pusztulását. Nyár végén, amikor két újabb tuja haldoklása vált nyilvánvalóvá számomra, átnéztem az egész sövényt. A halálraítéltek törzsén semmilyen röpnyílást nem láttam, ugyanakkor volt olyan egészségesnek látszó tuja is, amelyen ott voltak a díszbogár ovális röpnyílásai. "Baloldalt a világoszöld bokrok a Leyland-sövényhez tartoznak. A Ezek közül egy sem pusztult ki még, noha ➊ ezen a sövényen már két éve észleltem a díszbogarat, ➋ durván visszavágtam őket, amit a Leyland-ciprus nehezen visel el. A szemközti smaragd tuják kb. fél méterrel magasabb szintre vannak ültetve a Leyland-tujákhoz képest, melyek egy tereplépcső alján sorakoznak. A smaragd tuják eredetileg kb. 1 méterrel magasabbak voltak még néhány éve, amikor visszavágtam ezeket is. Kivéve a bal szélső smaragd tuját, mely most haldoklik, Ez mindig satnyább volt a többinél, nyilván a tereplépcső okozta vízhiány miatt. Talán ez elegendő magyarázatot ad a pusztulására. Mindenesetre röpnyílásokat nem találtam rajta. Nem találtam röpnyílásokat a középső haldokló tuján sem. Ettől persze már benne lehetnek azoknak a bogaraknak a lárvái, amelyek miatt most pusztulóban van, de ezek a bogarak csak jövő tavasszal fogják kirágni magukat a törzsből." "Boróka-tarkadíszbogár (Lamprodila festiva) és cseresznyefa-virágdíszbogár (Anthaxia candens) nősténye Összehasonlítás a kertünkből. Az A. candenst (jobbra lent) az öreg meggyfánk alatt találtam. A meggyfa törzsén találtam is néhány ovális röpnyílást, ami a dísz bogarakra jellemző."
  • Határozta / jóváhagyta: Merkl Ottó
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-18
  • Találat dátuma: 2013-06-26
  • Leírás:
    2005-ben így nézett ki még a ciprussövény a teraszunkról. Ma már nem ilyen magas: néhány éve visszavágtam, mert szédültem a magas létrán, amelyről nyírtam. Egyelőre nem látom rajta a pusztulás jeleit. A középen látható smaragd tuja (Thuja occidentalis 'Smaragd') 2015 első felében pusztult ki. Nyár közepén már annyira kiszáradt a lombja, hogy le tudtam morzsolni. Kíváncsi voltam ugyanis, hogy takarás szempontjából mennyit számít egyetlen foghíj egy ilyen sűrű ültetésű sövény esetében. Ebből a szögből megjárja. Az előző képen mutatott foghíj szemből már eléggé feltűnő. Amikor a száraz leveleket ledörzsöltem a növényről, megvizsgáltam a törzset is, hátha találok rajta boróka-tarkadíszbogárra utaló röpnyílásokat. Találtam -- lásd a következő fotót. A boróka-tarkadíszbogár (Lamprodila festiva) ovális röpnyílásait rögtön észrevettem szabad szemmel is a nyár elején kiszáradt smaragd tuja törzsén, de a kis kerek lyukak, melyek valószínűleg szútól szútól származnak, csak a fotón tűntek fel. Ezek együtt arra utalnak, hogy a probléma összetettebb annál, semmint a díszbogár számlájára lehetne írni a tuja pusztulását. Nyár végén, amikor két újabb tuja haldoklása vált nyilvánvalóvá számomra, átnéztem az egész sövényt. A halálraítéltek törzsén semmilyen röpnyílást nem láttam, ugyanakkor volt olyan egészségesnek látszó tuja is, amelyen ott voltak a díszbogár ovális röpnyílásai. "Baloldalt a világoszöld bokrok a Leyland-sövényhez tartoznak. A Ezek közül egy sem pusztult ki még, noha ➊ ezen a sövényen már két éve észleltem a díszbogarat, ➋ durván visszavágtam őket, amit a Leyland-ciprus nehezen visel el. A szemközti smaragd tuják kb. fél méterrel magasabb szintre vannak ültetve a Leyland-tujákhoz képest, melyek egy tereplépcső alján sorakoznak. A smaragd tuják eredetileg kb. 1 méterrel magasabbak voltak még néhány éve, amikor visszavágtam ezeket is. Kivéve a bal szélső smaragd tuját, mely most haldoklik, Ez mindig satnyább volt a többinél, nyilván a tereplépcső okozta vízhiány miatt. Talán ez elegendő magyarázatot ad a pusztulására. Mindenesetre röpnyílásokat nem találtam rajta. Nem találtam röpnyílásokat a középső haldokló tuján sem. Ettől persze már benne lehetnek azoknak a bogaraknak a lárvái, amelyek miatt most pusztulóban van, de ezek a bogarak csak jövő tavasszal fogják kirágni magukat a törzsből." "Boróka-tarkadíszbogár (Lamprodila festiva) és cseresznyefa-virágdíszbogár (Anthaxia candens) nősténye Összehasonlítás a kertünkből. Az A. candenst (jobbra lent) az öreg meggyfánk alatt találtam. A meggyfa törzsén találtam is néhány ovális röpnyílást, ami a dísz bogarakra jellemző."
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: boróka-tarkadíszbogár - Lamprodila festiva
  • Határozta: Merkl Ottó
Találat more_vert
close
Találat more_vert
close
Találat more_vert
  • Határozva: Faj: trapézhátú szegélyeslevelész - Chrysolina rossia
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: Gyújtoványfű(?)-szegélyeslevelész (Chrysolina cf. sanguinolenta) Csak azért mutatom ezt a fotót, mert január végén készült. A bogarat egy napsütötte meszelt házfal alján pillantottam meg. Nem is volt egyedül -- fél méterre tőle láttam egy másikat is a falon. Nem tudom, mit kerestek ilyen korán, hiszen egy levélbogár (feltéve, hogy válogatós) nemigen talál eleséget tavasz előtt. <a href="https://www.facebook.com/NaSaAlbum/photos/a.1485135105139279.1073741828.1484589301860526/1554476454871810/?type=3&amp;theater" rel="nofollow">www.facebook.com/NaSaAlbum/photos/a.1485135105139279.1073...</a>
  • Határozta / jóváhagyta: Lukátsi Márk
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-18
  • Találat dátuma: 2016-01-29
  • Leírás:
    Gyújtoványfű(?)-szegélyeslevelész (Chrysolina cf. sanguinolenta) Csak azért mutatom ezt a fotót, mert január végén készült. A bogarat egy napsütötte meszelt házfal alján pillantottam meg. Nem is volt egyedül -- fél méterre tőle láttam egy másikat is a falon. Nem tudom, mit kerestek ilyen korán, hiszen egy levélbogár (feltéve, hogy válogatós) nemigen talál eleséget tavasz előtt. www.facebook.com/NaSaAlbum/photos/a.1485135105139279.1073...
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: trapézhátú szegélyeslevelész - Chrysolina rossia
  • Határozta: Lukátsi Márk
Találat more_vert
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-18
  • Találat dátuma: 2014-03-30
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Nem: Chrysolina
  • Határozta: Nagy Sándor m&m
Találat more_vert
  • Határozva: Faj: trapézhátú szegélyeslevelész - Chrysolina rossia
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: Ebben a FB bejegyzésben van egy megjegyzés Horváth Dávidtól a hasonló fajok elkülönítéséről, melyet alább idézek: <a href="https://www.facebook.com/groups/300850569992757/permalink/957399401004534/" rel="nofollow">www.facebook.com/groups/300850569992757/permalink/9573994...</a> ------------------ Kaszab Zoltán cirka 50 éve írta az alábbiakat (a szöveget Horváth Dávidtól vettem át): Kulcs a C. rossia-ra: "Az előtor háta trapéz alakú, tövén a legszélesebb, előrefelé egyenesen vagy gyengén öblös ívben keskenyedik. Az előtor háta lapos, -;noman pontozott, kétoldalt a töve élesebben, előrefelé gyengébben benyomott, a duzzadt oldalpászta párhuzamos szélű. Szárnyfedői durván és rendezetlenül pontozottak, szegélyén a pontok sorba rendezettek. Színe a vörös szegély kivételével sötét feketéskék vagy feketésibolya színű, alul kissé világosabb élénkebb kék. 7-9 mm." C. kusteri: "Az előtor háta a középen, de különösen a tövén jól kivehetően pontozott, a duzzadt oldalpászta belső szegélyén rendkívül durva és mély pontokkal. Kétoldali bemélyedése rövid és sekély, a pontok között finoman recézett, zsírfényű. A szárnyfedők pontozása rendkívül durva és sűrű, helyenkint ráncos, csak a szélső pontok rendeződnek egy pontsorba, 2. pontsor nem alakult ki. Az előtor háta a tövén párhuzamos, előrefelé széles ívben elszűkül. Fekete, kissé kékesen fénylő. 7-10 mm." Ha "Az előtor háta középen alig észrevehetően pontozott és fényes, vagy gyengén pontozott; duzzadt oldalpásztáját belül a durva pontozáson kívül a tövén mély gödröcske határolja. Az előtor háta a tövén vagy párhuzamos és a közepétől széles ívben elkeskenyedik, vagy a tövén a legszélesebb, de előrefelé ívben elkeskenyedik." akkor az alábbi fajok lehetnek: C. sanguinolenta: "A szárnyfedők pontozása finomabb, a szegélyen legalább 2 pontsor majdnem szabályos sorba rendezett, a 2 pontsor közötti terecske fele olyan széles, mint a szélső pontsor és az oldalperem között. A vörös szegély széles, az oldalsó 2 közterecskére terjed ki. Az előtor háta középen alig észrevehetően pontozott, oldalszéle párhuzamos, közepétől kezdve széles ívben elkeskenyedik. Színe ibolyás-, vagy kékesfekete. 7-9 mm." C. gypsophilae: "A szárnyfedők pontozása durvább, csak a szegély mellett van egy nem egészen szabályos pontsor, e mellett durva pontok mélyülnek a korong felé; köztük és az oldalsó pontsor között a köztér sokkal keskenyebb, mint a szélső közterecske felé. A vörös oldalszegély viszonylag keskenyebb, a szélső pontsort valamivel túlhaladja. Az előtor háta középen gyengén pontozott, tövén a legszélesebb, előrefelé ívben elkeskenyedik. Színe élénk fémeskék vagy feketéskék. 8-11 mm"
  • Határozta / jóváhagyta: Lukátsi Márk
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-18
  • Találat dátuma: 2014-09-27
  • Leírás:
    Ebben a FB bejegyzésben van egy megjegyzés Horváth Dávidtól a hasonló fajok elkülönítéséről, melyet alább idézek: www.facebook.com/groups/300850569992757/permalink/9573994... ------------------ Kaszab Zoltán cirka 50 éve írta az alábbiakat (a szöveget Horváth Dávidtól vettem át): Kulcs a C. rossia-ra: "Az előtor háta trapéz alakú, tövén a legszélesebb, előrefelé egyenesen vagy gyengén öblös ívben keskenyedik. Az előtor háta lapos, -;noman pontozott, kétoldalt a töve élesebben, előrefelé gyengébben benyomott, a duzzadt oldalpászta párhuzamos szélű. Szárnyfedői durván és rendezetlenül pontozottak, szegélyén a pontok sorba rendezettek. Színe a vörös szegély kivételével sötét feketéskék vagy feketésibolya színű, alul kissé világosabb élénkebb kék. 7-9 mm." C. kusteri: "Az előtor háta a középen, de különösen a tövén jól kivehetően pontozott, a duzzadt oldalpászta belső szegélyén rendkívül durva és mély pontokkal. Kétoldali bemélyedése rövid és sekély, a pontok között finoman recézett, zsírfényű. A szárnyfedők pontozása rendkívül durva és sűrű, helyenkint ráncos, csak a szélső pontok rendeződnek egy pontsorba, 2. pontsor nem alakult ki. Az előtor háta a tövén párhuzamos, előrefelé széles ívben elszűkül. Fekete, kissé kékesen fénylő. 7-10 mm." Ha "Az előtor háta középen alig észrevehetően pontozott és fényes, vagy gyengén pontozott; duzzadt oldalpásztáját belül a durva pontozáson kívül a tövén mély gödröcske határolja. Az előtor háta a tövén vagy párhuzamos és a közepétől széles ívben elkeskenyedik, vagy a tövén a legszélesebb, de előrefelé ívben elkeskenyedik." akkor az alábbi fajok lehetnek: C. sanguinolenta: "A szárnyfedők pontozása finomabb, a szegélyen legalább 2 pontsor majdnem szabályos sorba rendezett, a 2 pontsor közötti terecske fele olyan széles, mint a szélső pontsor és az oldalperem között. A vörös szegély széles, az oldalsó 2 közterecskére terjed ki. Az előtor háta középen alig észrevehetően pontozott, oldalszéle párhuzamos, közepétől kezdve széles ívben elkeskenyedik. Színe ibolyás-, vagy kékesfekete. 7-9 mm." C. gypsophilae: "A szárnyfedők pontozása durvább, csak a szegély mellett van egy nem egészen szabályos pontsor, e mellett durva pontok mélyülnek a korong felé; köztük és az oldalsó pontsor között a köztér sokkal keskenyebb, mint a szélső közterecske felé. A vörös oldalszegély viszonylag keskenyebb, a szélső pontsort valamivel túlhaladja. Az előtor háta középen gyengén pontozott, tövén a legszélesebb, előrefelé ívben elkeskenyedik. Színe élénk fémeskék vagy feketéskék. 8-11 mm"
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: trapézhátú szegélyeslevelész - Chrysolina rossia
  • Határozta: Lukátsi Márk
Találat more_vert
  • Határozva: Faj: aranyos virágbogár - Cetonia aurata
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: 1/5 Ez a borsónyi üvegházi törpepók a pincénkben vert tanyát a lépcsó alján, kb. szemmagasságban. Sose gondoltam volna, hogy képes elbánni egy akkora bogárral, mint ez az aranyos rózsabogár. Fel nem foghatom, hogy fér hozzá a csáprágójával.
  • Határozta / jóváhagyta: Nagy Sándor m&m
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-18
  • Találat dátuma: 2015-06-21
  • Leírás:
    1/5 Ez a borsónyi üvegházi törpepók a pincénkben vert tanyát a lépcsó alján, kb. szemmagasságban. Sose gondoltam volna, hogy képes elbánni egy akkora bogárral, mint ez az aranyos rózsabogár. Fel nem foghatom, hogy fér hozzá a csáprágójával.
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: aranyos virágbogár - Cetonia aurata
  • Határozta: Nagy Sándor m&m
Találat more_vert
  • Határozva: Faj: aranyos virágbogár - Cetonia aurata
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: 1/2 (szamár)kenyeres pajtások A képeken egy szép aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) és egy sötétszárnyú tőrösdarázs (Scolia hirta) táplálkozik egymás mellett a fehér szamárkenyér (Echinops sphaerocephales) virágzatán. Békés vegetáriánus mind a kettő, de nincs köztük (szamár)kenyéririgység, mert a rózsabogárnak a virágpor a gyengéje, a tőrösdarázsnak pedig a nektár. Mégis kissé bizarrnak hat az asztalközösség, ha tudod, hogy ez a nőstény tőrösdarázs hamarosan szárnyra kel majd, és valahol le fog ásni a földbe vagy a komposztba, ahol egy korhadékevő rózsabogárlárva rejtőzködik, hogy fullánkjával megbénítsa azt. Ezután rárak egy tojást. A tojásból kikelő lárva befurakszik a pajorba, aztán szép lassan felfalja belülről, majd bebábozódik, és végül kifejlett tőrösdarázsként bújik elő a földből. A sötétszárnyú nem kizárólag a rózsabogár lárvájában tud kifejlődni - megfelel neki cserebogárpajor is - de az a kedvence. (Törökbálint, 2016.07.22.) 2/2 (szamár)kenyeres pajtások aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) és nőstény sötétszárnyú tőrösdarázs (Scolia hirta) fehér szamárkenyéren (Echinops sphaerocephales)
  • Határozta / jóváhagyta: Nagy Sándor m&m
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-18
  • Találat dátuma: 2016-07-22
  • Leírás:
    1/2 (szamár)kenyeres pajtások A képeken egy szép aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) és egy sötétszárnyú tőrösdarázs (Scolia hirta) táplálkozik egymás mellett a fehér szamárkenyér (Echinops sphaerocephales) virágzatán. Békés vegetáriánus mind a kettő, de nincs köztük (szamár)kenyéririgység, mert a rózsabogárnak a virágpor a gyengéje, a tőrösdarázsnak pedig a nektár. Mégis kissé bizarrnak hat az asztalközösség, ha tudod, hogy ez a nőstény tőrösdarázs hamarosan szárnyra kel majd, és valahol le fog ásni a földbe vagy a komposztba, ahol egy korhadékevő rózsabogárlárva rejtőzködik, hogy fullánkjával megbénítsa azt. Ezután rárak egy tojást. A tojásból kikelő lárva befurakszik a pajorba, aztán szép lassan felfalja belülről, majd bebábozódik, és végül kifejlett tőrösdarázsként bújik elő a földből. A sötétszárnyú nem kizárólag a rózsabogár lárvájában tud kifejlődni - megfelel neki cserebogárpajor is - de az a kedvence. (Törökbálint, 2016.07.22.) 2/2 (szamár)kenyeres pajtások aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) és nőstény sötétszárnyú tőrösdarázs (Scolia hirta) fehér szamárkenyéren (Echinops sphaerocephales)
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: aranyos virágbogár - Cetonia aurata
  • Határozta: Nagy Sándor m&m
Találat more_vert
  • Határozva: Faj: aranyos virágbogár - Cetonia aurata
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: Aranyos rózsabogarak (Cetonia aurata) földi bodza (Sambucus ebulus) virágzatán. Ha azt hiszed, én tettem a méhészbogarat a rózsabogár hátára a színhatás végett, tévedsz. Nem mintha bánnám, hogy a méhészbogár arra tévedt: jól néznek ki együtt. Az egész persze egy másodpercig sem tartott.
  • Határozta / jóváhagyta: Merkl Ottó
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-18
  • Találat dátuma: 2015-07-28
  • Leírás:
    Aranyos rózsabogarak (Cetonia aurata) földi bodza (Sambucus ebulus) virágzatán. Ha azt hiszed, én tettem a méhészbogarat a rózsabogár hátára a színhatás végett, tévedsz. Nem mintha bánnám, hogy a méhészbogár arra tévedt: jól néznek ki együtt. Az egész persze egy másodpercig sem tartott.
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: aranyos virágbogár - Cetonia aurata
  • Határozta: Merkl Ottó
Találat more_vert
close
Találat more_vert
  • Határozva: Faj: aranyos virágbogár - Cetonia aurata
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: Az erdőben találtam egy bokros részen. Furcsának találtam a helyet, mert alig volt fény, és virág sehol. Nikola Ramé szerint ilyenek a friss példányok. Ezek szerint az avarból jött elő nem túl régen. Megjegyzem, kb. vállmagasságban volt egy laza bokron. Azt hittem, a végét járja. Ezek szerint az elejét
  • Határozta / jóváhagyta: Merkl Ottó
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-18
  • Találat dátuma: 2014-08-16
  • Leírás:
    Az erdőben találtam egy bokros részen. Furcsának találtam a helyet, mert alig volt fény, és virág sehol. Nikola Ramé szerint ilyenek a friss példányok. Ezek szerint az avarból jött elő nem túl régen. Megjegyzem, kb. vállmagasságban volt egy laza bokron. Azt hittem, a végét járja. Ezek szerint az elejét
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: aranyos virágbogár - Cetonia aurata
  • Határozta: Merkl Ottó
Találat more_vert
close
Találat more_vert
close
Találat more_vert
close
Találat more_vert
close
Találat more_vert
close
Találat more_vert
close
Találat more_vert
  • Határozva: Család: ganéjtúrófélék - Scarabaeidae
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: Aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) vagy olajzöld virágbogár (Protaetia cuprea) lárvája. Azért ezt a két rózsabogárformát (Cetoniinae) említem, mert ezek a leggyakoribbak, és mert tudom, hogy mindkettő lárvája él a komposztunkban, márpedig ezt a kettőt is onnan szedtem ki, és a felnőtteket is nehezen tudom megkülönböztetni egymástól, nemhogy a lárváikat. Az alábbi linken van egy angol nyelvű összehasonlítás a kertekben előforduló pajorokból. Rendben a következőkről van szó: nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus), aranyos rózsabogár (Cetonia aurata), közönséges sárga cserebogár (Amphimallon solstitiale). Az összehasonlítás a rózsabogárlárva pici narancsszínű sertéit, pici fejét és pici lábait emeli ki. Az utóbbi csakugyan jól megkülönbözteti a cserebogárpajortól. Ezen kívül az élőhelyük is más. Ha a földből ástad ki, akkor cserebogár (mert az élő növényi részekkel táplálkozik), ha a komposztból, akkor rózsabogár (mert az korhadékot eszik). <a href="http://maria.fremlin.de/stagbeetles/larva-guide/index.html" rel="nofollow">maria.fremlin.de/stagbeetles/larva-guide/index.html</a> Aranyos rózsabogár (vagy olajzöld virágbogár) lárvája a komposztból. Mindkét faj felnőttjét láttam már nálunk a komposzton. Az aranyos rózsabogarat mindenki ismeri. Többnyire egyszerűen rózsabogárnak hívjuk. Nem véletlenül, mert a kertekben igen szereti habzsolni a rózsa és más ahhoz hasonló virágok (bazsarózsa) virágjának közepét, amiért a kertészek kártevőnek tekintik. Azt azonban talán még a kertészek egy része sem tudja, hogy a komposzthalomban hemzsegő pajorok nem valamilyen cserebogár lárvái, hanem a rózsabogáré. Továbbá azt sem, hogy ezek viszont igen hasznos jószágok, mert a giliszták mellett ezek segítenek abban, hogy a korhadó-rothadó rakás komposzttá érlelődjön. Aranyos rózsabogár (vagy olajzöld virágbogár) lárvája a komposztból. Mindkét faj felnőttjét láttam már nálunk a komposzton. Az aranyos rózsabogarat mindenki ismeri. Többnyire egyszerűen rózsabogárnak hívjuk. Nem véletlenül, mert a kertekben igen szereti habzsolni a rózsa és más ahhoz hasonló virágok (bazsarózsa) virágjának közepét, amiért a kertészek kártevőnek tekintik. Azt azonban talán még a kertészek egy része sem tudja, hogy a komposzthalomban hemzsegő pajorok nem valamilyen cserebogár lárvái, hanem a rózsabogáré. Továbbá azt sem, hogy ezek viszont igen hasznos jószágok, mert a giliszták mellett ezek segítenek abban, hogy a korhadó-rothadó rakás komposzttá érlelődjön.
  • Határozta / jóváhagyta: Nagy Sándor m&m
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-18
  • Találat dátuma: 2014-07-24
  • Leírás:
    Aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) vagy olajzöld virágbogár (Protaetia cuprea) lárvája. Azért ezt a két rózsabogárformát (Cetoniinae) említem, mert ezek a leggyakoribbak, és mert tudom, hogy mindkettő lárvája él a komposztunkban, márpedig ezt a kettőt is onnan szedtem ki, és a felnőtteket is nehezen tudom megkülönböztetni egymástól, nemhogy a lárváikat. Az alábbi linken van egy angol nyelvű összehasonlítás a kertekben előforduló pajorokból. Rendben a következőkről van szó: nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus), aranyos rózsabogár (Cetonia aurata), közönséges sárga cserebogár (Amphimallon solstitiale). Az összehasonlítás a rózsabogárlárva pici narancsszínű sertéit, pici fejét és pici lábait emeli ki. Az utóbbi csakugyan jól megkülönbözteti a cserebogárpajortól. Ezen kívül az élőhelyük is más. Ha a földből ástad ki, akkor cserebogár (mert az élő növényi részekkel táplálkozik), ha a komposztból, akkor rózsabogár (mert az korhadékot eszik). maria.fremlin.de/stagbeetles/larva-guide/index.html Aranyos rózsabogár (vagy olajzöld virágbogár) lárvája a komposztból. Mindkét faj felnőttjét láttam már nálunk a komposzton. Az aranyos rózsabogarat mindenki ismeri. Többnyire egyszerűen rózsabogárnak hívjuk. Nem véletlenül, mert a kertekben igen szereti habzsolni a rózsa és más ahhoz hasonló virágok (bazsarózsa) virágjának közepét, amiért a kertészek kártevőnek tekintik. Azt azonban talán még a kertészek egy része sem tudja, hogy a komposzthalomban hemzsegő pajorok nem valamilyen cserebogár lárvái, hanem a rózsabogáré. Továbbá azt sem, hogy ezek viszont igen hasznos jószágok, mert a giliszták mellett ezek segítenek abban, hogy a korhadó-rothadó rakás komposzttá érlelődjön. Aranyos rózsabogár (vagy olajzöld virágbogár) lárvája a komposztból. Mindkét faj felnőttjét láttam már nálunk a komposzton. Az aranyos rózsabogarat mindenki ismeri. Többnyire egyszerűen rózsabogárnak hívjuk. Nem véletlenül, mert a kertekben igen szereti habzsolni a rózsa és más ahhoz hasonló virágok (bazsarózsa) virágjának közepét, amiért a kertészek kártevőnek tekintik. Azt azonban talán még a kertészek egy része sem tudja, hogy a komposzthalomban hemzsegő pajorok nem valamilyen cserebogár lárvái, hanem a rózsabogáré. Továbbá azt sem, hogy ezek viszont igen hasznos jószágok, mert a giliszták mellett ezek segítenek abban, hogy a korhadó-rothadó rakás komposzttá érlelődjön.
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Család: ganéjtúrófélék - Scarabaeidae
  • Határozta: Nagy Sándor m&m
Találat more_vert
  • Határozva: Faj: aranyos virágbogár - Cetonia aurata
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: Aranyos rózsabogarak (Cetonia aurata) és sötétszárnyú tőrösdarázs (Scolia hirta) fehér szamárkenyéren (Echinops sphaerocephalus) Aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) és sötétszárnyú tőrösdarázs (Scolia hirta) fehér szamárkenyéren (Echinops sphaerocephalus) Aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) és sötétszárnyú tőrösdarázs (Scolia hirta) fehér szamárkenyéren (Echinops sphaerocephalus) Ami a képet érdekessé teszi, az az, hogy a tőrösdarázs lárvája a rózsabogár (és más rózsabogárformák és cserebogárformák) lárváinak parazitoidja. A felnőttek között viszont nincs se félelem, se harag, se neheztelés. Békésen eszeget mindkét vega ugyanazon a szamárkenyéren. A bogár nyilván a pollent eszi, a darázs talán a nektárt. Lásd ezt a videót is: <a href="https://youtu.be/v2_DCEEVSPQ" rel="nofollow">youtu.be/v2_DCEEVSPQ</a> Szamárkenyér azonosítása: <a href="https://www.facebook.com/groups/1719187044969655/permalink/1774094476145578/" rel="nofollow">www.facebook.com/groups/1719187044969655/permalink/177409...</a>
  • Határozta / jóváhagyta: Nagy Sándor m&m
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-18
  • Találat dátuma: 2014-07-16
  • Leírás:
    Aranyos rózsabogarak (Cetonia aurata) és sötétszárnyú tőrösdarázs (Scolia hirta) fehér szamárkenyéren (Echinops sphaerocephalus) Aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) és sötétszárnyú tőrösdarázs (Scolia hirta) fehér szamárkenyéren (Echinops sphaerocephalus) Aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) és sötétszárnyú tőrösdarázs (Scolia hirta) fehér szamárkenyéren (Echinops sphaerocephalus) Ami a képet érdekessé teszi, az az, hogy a tőrösdarázs lárvája a rózsabogár (és más rózsabogárformák és cserebogárformák) lárváinak parazitoidja. A felnőttek között viszont nincs se félelem, se harag, se neheztelés. Békésen eszeget mindkét vega ugyanazon a szamárkenyéren. A bogár nyilván a pollent eszi, a darázs talán a nektárt. Lásd ezt a videót is: youtu.be/v2_DCEEVSPQ Szamárkenyér azonosítása: www.facebook.com/groups/1719187044969655/permalink/177409...
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: aranyos virágbogár - Cetonia aurata
  • Határozta: Nagy Sándor m&m
Találat more_vert
close
Találat more_vert
close
Találat more_vert
close
Találat more_vert
close
Találat more_vert
close
Találat more_vert
close
Találat more_vert
close
Találat more_vert
close
Találat more_vert
  • Határozva: Faj: közönséges nünüke - Meloe proscarabaeus
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: #1 Az albumban a №1, №2... számozás különböző rovarpéldányokat jelöl. A №1-est (vagyis a fenti példányt) az udvarunkban fényképeztem le, ami kb. azt jelenti, hogy van/volt nálunk poszméhfészek a földben. Erről két videót is készítettem. Az egyik a mozgását mutatja: <a href="https://youtu.be/zIDSiY_PYks" rel="nofollow">youtu.be/zIDSiY_PYks</a> A másikon egy zsenge levelet eszeget: <a href="https://youtu.be/OtMjq02qXNc" rel="nofollow">youtu.be/OtMjq02qXNc</a> A №2-t és №3-at egymástól kb. egy arasznyira találtam a fűben, a törökbálinti Felsővár utcában. A №4-esről van két videóm is: <a href="https://youtu.be/YWGv5bfJLwg" rel="nofollow">youtu.be/YWGv5bfJLwg</a> <a href="https://youtu.be/hJ_sxPcmBGc" rel="nofollow">youtu.be/hJ_sxPcmBGc</a> A közönséges nünükéről a német Wikipediában olvashatsz: <a href="http://de.wikipedia.org/wiki/Schwarzblauer_%c3%96lk%c3%a4fer" rel="nofollow">de.wikipedia.org/wiki/Schwarzblauer_%C3%96lk%C3%A4fer</a> Meghatározás: <a href="http://johnwalters.co.uk/research/oil-beetle-identification.php" rel="nofollow">johnwalters.co.uk/research/oil-beetle-identification.php</a> Itt egy francia oldal a közönséges és a kék nünüke összehasonlításáról: <a href="http://www.insecte.org/forum/viewtopic.php?t=7083" rel="nofollow">www.insecte.org/forum/viewtopic.php?t=7083</a>
  • Határozta / jóváhagyta: Nagy Sándor m&m
close
Találat more_vert
  • Határozva: Faj: bronzos levélbogár - Chrysolina oricalcia
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Leírás: Többszöri kísérletre, sikerült ezzel a №2-es példánnyal elég jól érzékeltetni azt a színbenyomást, amit az ember kint a természetben tapasztal, ha ezt a sötét, de gyönyörű kék fénnyel ragyogó bogárkát látja. A részletek visszaadására viszont nem tudtam koncentrálni. Tavasszal többször is találkoztam a fajjal ernyős virágzatú növényeken, de júniusban leginkább az orbáncfű virágzatában számíthattam rá. Ez a példány is ott volt. A levélbogarak egykettőre lepottyantják magukat a földre, ha fényképezi őket az ember. Ezért készítettem egy képet róla, amint a tenyeremben mászik. Így jobban kézben tudtam tartani a dolgokat :) A színek összevetése végett ráraktam egy levélre, melyet kiterítettem a földútra. A zaklatást zokon vette, és holtnak tettette magát. Miközben vártam, hogy "feléledjen", arra jött egy érdeklődő fekete lóhangya (Camponotus vagus) és megtesztelte, de nem talált rajta "fogást" és odébbállt.
  • Határozta / jóváhagyta: Nagy Sándor m&m
close
  • Rögzítette: Nagy Sándor m&m
  • Észlelte: Nagy Sándor
  • Helyszín: van
  • Rögzítés dátuma: 2018-11-18
  • Találat dátuma: 2015-06-27
  • Leírás:
    Többszöri kísérletre, sikerült ezzel a №2-es példánnyal elég jól érzékeltetni azt a színbenyomást, amit az ember kint a természetben tapasztal, ha ezt a sötét, de gyönyörű kék fénnyel ragyogó bogárkát látja. A részletek visszaadására viszont nem tudtam koncentrálni. Tavasszal többször is találkoztam a fajjal ernyős virágzatú növényeken, de júniusban leginkább az orbáncfű virágzatában számíthattam rá. Ez a példány is ott volt. A levélbogarak egykettőre lepottyantják magukat a földre, ha fényképezi őket az ember. Ezért készítettem egy képet róla, amint a tenyeremben mászik. Így jobban kézben tudtam tartani a dolgokat :) A színek összevetése végett ráraktam egy levélre, melyet kiterítettem a földútra. A zaklatást zokon vette, és holtnak tettette magát. Miközben vártam, hogy "feléledjen", arra jött egy érdeklődő fekete lóhangya (Camponotus vagus) és megtesztelte, de nem talált rajta "fogást" és odébbállt.
  • imágó
  • Javasolt határozás: -
  • Határozva: Faj: bronzos levélbogár - Chrysolina oricalcia
  • Határozta: Nagy Sándor m&m
Találat more_vert

2. oldal (31 - 60 / 180)

arrow_back arrow_forward
0
favorite_border favorite
Eredeti kép Felhasználás Rendben