Megjegyzés: A kulcsok az eredeti kiadás alapján készültek, nem feltétlenül az aktuális rendszertani besorolást tükrözik.
Pajzsocskája ( és 8. ábra: A-B), ha kicsiny is, mindig jól látható, előhátának hátulsó szegélye nem fedi el. Csápja 3-ízű, előháta többé-kevésbé harántellipszis vagy trapéz alakú. 3 mm-nél mindig kisebb fajok (1. alcsalád: Micronectinae)
Pajzsocskájuk sohasem látható, előhátuk hátulsó szegélye teljesen befedi ( és ). Csápjuk 4-ízű, előhátuk többé-kevésbé háromszög alakú, 3,5 mm-nél mindig nagyobb fajok.
Szipókája sima, nem harántul rovátkolt (), előtorán élesen szembe tűnő világossárga vagy barnás barántsávok sohasem húzódnak, legföljebb elmosódott hálózatos rajzolat díszíti (). Palája () megnyúlt hengeres, oldaltövisek soha sincsenek rajta, csak hosszú szőrök erednek róla (2. alcsalád: Cymatiinae)
Szipókájuk mindig harántul rovátkolt ( és ), előhátukon jól előtűnő világos, legtöbbször sárga harántsávok húzódnak. Palájuk sohasem hengeres, többé-kevésbé mindig lapított vagy lemezszerű, s rajta a hímeken 1 vagy 2 sorban elrendeződött rövid oldaltövisek vannak (, , és ) (3. alcsalád: Corixinae).
Szemei erősen kidomborodnak (), a szemek és a fejtető hátulsó szegélye között szélesebb sáv húzódik. Mindkét ivar homlokát sűrű, hosszú, elálló szőrözet borítja, előtorának elülső szegélyétől erősen kiemelkedő hosszanti középtaraj ered, amely az előhát közepe táján fokozatosan megszűnik.
Szemeik nem domborodnak ki feltűnően, a szemek és a fejtető hátulsó szegélye között nincs szélesebb sáv. A hímek homloka lapított, sekélyebb vagy mélyebb homlokgödör mélyed bele, csupasz vagy csak gyér, rövid, csaknem mindig ráfekvő szőrözet borítja. Előtorukon nincs hosszanti középtaraj, legföljebb csak elülső szegélyükön egy kis duzzanat vagy egészen rövid lécdarab, de ez utóbbi esetben homlokukat nem fedi sűrű, hosszú, elálló szőrözet, mint az előző nem fajaiét.
Hátulsó lába 1. lábfejízének csúcsi végén belül vagy kis barna folt (), vagy nagyobb sötétbarna sáv () van. Hímjének nincs strigilje.
Hátulsó lábaik 1. lábfejízének csúcsi végén belül nincs barna folt vagy sáv (ezt a bélyeget mindig a láb belső oldala felől kell nézni, s nem tévesztendő össze a szintén sötét színben előtűnhető összetapadt úszószőrökkel). Hímjeiknek mindig van strigiljük.
Előháta és félfedője sima, fényes, minden rovátkoltság vagy véset nélküli. Nagyobb fajok: 8-15 mm. Hímjének strigilje a baloldalon van, potroha baloldalian részaránytalan.
Előhátuk vagy félfedőjük legalább részben rovátkolt vagy pontozott. Kisebb fajok: 4,5-9 mm. Hímjeik strigilje a jobboldalon van, potrohuk jobboklalian részaránytalan.
Az előtör oldallebenye négyszögletes vagy trapéz alakú (), elülső lábának lábszára háromélű, csúcsi végén lateroventralis szőrcsomó van. A hímek palája (, ) jellegzetes alakú, amennyiben felső szegélyének tövi részén kiugró dudor van, csúcsi vége hirtelen derékszögben vagy majdnem derékszögben hajlik le az alsó szegélyhez. Erősen rovátkolt clavusán és coriumán a harántsávok legnagyobb része szabályosan fut le (), vagy a mindig uralkodó sötét alapszín az igen keskeny világos harántsávokat majdnem teljesen elnyomja, s azoknak csak nyomai ismerhetők fel (). Strigilje () nagy, megnyúlt ellipszis alakú (- Anticorixa JACZ.)
Az előtör oldallebenye többé-kevésbé megnyúlt, nyelv alakú (), elülső lábuk lábszárának csúcsi végén nincs szőrcsomó. A hímek palája (, és ) más alakú, azaz felső szegélyük tövi részén nincs kiugró dudor, s csúcsi részük sohasem derékszögben vagy majdnem derékszögben, élesen, hanem fokozatosan, széles ívben lekanyarodva éri el az alsó szegélyt. A clavus és corium harántsávjai (, , 23. ábra:
D-F és ) nagyrészt megszakítottak, elágazók, részben egymásba kapcsolódók, a sötét alapszín sohasem nyomja el feltűnően a világos rajzolatot. Strigiljük ( és ) legtöbbször kicsiny, kerek, kivéve a Sigara striata L. () és a Sigara assimilis FIEB. () fajokét.
Előhátának elülső szegélyén nincs hosszanti középtaraj, legföljebb egészen jelentéktelen dudorszerű kiemelkedés vagy lécdarabka van. Általában kisebb fajok: 4,5-7 mm; ha nagyobbak (Falléni FIEB., distincta FIEB. és striata L.), akkor a hím palájának oldaltövisei 2 teljesen különálló sorban rendeződnek el.
Előhátán jól felismerhető hosszanti középtaraj húzódik, amely legalább a tor hosszának a közepéig kiemelkedik. Nagyobb fajok: 8-10 mm; a hím paláján az oldaltövisek egyetlen sorban helyezkednek el.