A homlokon csak a szemek mellett van 3—6 durvább pont, közepe nem pontozott, durván recézett. Az előtor háta a tövén a legszélesebb, előrefelé elkeskenyedik, oldalt majdnem egyenes. Kétoldali rovátkája többnyire gyengén fejlett, és abból nem indul ki ferde, kifelé tartó benyomat a korongra. Felülete erősen pontozott, fénylő, elmosódottan recézett. Szárnyfedői is többnyire erősen fénylők. Felülete bronzos vagy zöldes rézbarna, lábai feketék, lábszárai és lábfejei azonban többnyire vörösessárga színűek. Kisebb termetű faj. 1,5—2,3 mm.
Előfordul a palearktikus táj északi felében, keleten az Usszuri vidékéig, délen a Pireneusok, Toszkána, Albánia, Kisázsia és a Kaukázus vonaláig. Magyarországon a leggyakoribb faj, amely mindenütt előfordul, sőt káros is lehet. Tápnövényei különböző vadon termő Rumex-, Polygonum- és Rheum-fajok. Nálunk elsősorban a répavetésékben kártevő. A frissen kikelt, gyenge répahajtásokat támadja meg, különösen meleg, száraz időben. Kirágja a levelek felső bőrszövetét és az alapszövetet is. A sérült, rágott növények nagy része elpusztul. Permetezéssel és porozással egyaránt védekezhetünk ellene — Komlóbolha
A magyar alkalmazott rovartani irodalomban a Chaetocnema concinna Marsh. magyar neve: komlóbolha. Kiderült azonban, hogy ez a faj komlón egyáltalán nem él, így magyar neve félrevezető. A komlón a Psylliodes attenuata Koch, a kenderbolha károsít.Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.