Valamennyi combja a közepéig fekete. Az előtor háta fénytelen, hátulsó szögletei lekerekítettek és az oldalszél közepe táján a legszélesebbek; harántul gyengén domború. Felül sárgás zöldesbarna, a 3. közterecske az élő példányokon gyöngyházfényű; alul fekete, a potroh szegélye, lábai és csápjai sárga színűek. A szárnyfedők pontsorai erősek, a belső pontsorok alig gyengébbek, mint a külsők. A fejpajzs barázdái mélyek és a csápok töve előtt középen összefutnak. A fejpajzs maga rövid háromszögű. 4—6 mm; 3—4 mm széles.
Előfordul csaknem az egész palearktikus tájban. Magyarországon mindenütt előfordul és közönséges. Tápnövényei a Silene-, Spergula-, Chenopodium-, Atriplex- és Beta-félék közül kerülnek ki (= viridula Payk.) — Díszes pajzsbogárForrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.