Az előtor háta a korongján durván és sűrűn pontozott, a pontozás a szélek felé fokozatosan erősödik, az oldalpászta mentén nagy és sűrűn álló, a tövén ráncokba folyó pontok vannak. Az oldalpászta erősen duzzadt, belül a tövén is gyengén határolt, a sima és domború oldalpászta a tövén sokkal keskenyebb, mint a pajzsocska. Oldalai vagy párhuzamosak és elöl ívelten keskenyedők, vagy a tövük felé is keskenyedők. A szárnyfedők pontozása durva és sűrű, hátul és a szélein ráncok kötik össze a pontokat. Színe élénk sötétkék, fényes. 8—12 mm.
Előfordul a Szudétákban és a Kárpátok egész területén, Magyarországon a Bükk hegység magasabb pontjain, északos völgyeiben és a bükkösökben helyenként nagyon gyakori. Tápnövénye a Chaerophyllum aromaticum és cicutaria, valamint az Anthriscus silvestris. Az alacsonyabb helyeken május végétől június végéig, magasabb helyeken július-augusztusban található (= punctatissima Suffr.)
Változatai:
1. Az előtor háta zöldeskék vagy aranyoszöld, szárnyfedői pedig feketéskék vagy ibolyáskék színűek. — A törzsalak közt nem ritka
[ab. bicolor Weise]
2. Teste feketéskék vagy fekete. — Gyakori
[ab. moesta Weise]
3. Teste sötétibolya színű. — Gyakori
[ab. rivularis Weise]
4. Teste sötétibolya színű réz fénnyel, az előtor háta olykor zöldes bronzszínű. — Ritka
[ab. anthrisei Weise]
5. Színe sötét olajzöld. — Ritka
[ab. olivacea Weise]
6. Kékes olajzöld vagy aranyoszöld színű. — Gyakori. A Bükk hegységből is előkerült
ab. fontinalis Weise
7. Élénk sárgaréz vagy vörösréz színű. — Ritka
[ab. vinariensis Weise]
8. Zöldes aranyossárga színű. — Ritka
[ab. Bodemeyeri Weise]
9. A szárnyfedők zöld, kékeszöld vagy ibolyászöld színűek, a varratuk és egy sáv a korong közepén sötétibolya színű vagy fekete. — Nem ritka
[ab. banatica Weise]Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.