Mindkét ivar csápja, de különösen a nőstényeké sokkal rövidebb, mint a test félhossza, a ♀ 3. csápíze nincs másfélszer hosszabb a 2-nál, a ♂ 3. csápíze valamivel hosszabb, mint a 2. íz másfélszerese, a ♀ 4. íze alig hosszabb, mint a 2. íz. A szárnyfedők mellfedője végig egész hosszában jól láthatóan szőrözött. Felülete igen durván és sűrűn pontozott, a szárnyfedők hajlatában hátul a közterek keskenyebbek, mint maguk a pontok. Teste rövid tojásdad alakú, átlagosan kisebb, vörösbarna színű, alul és a combok, valamint a csápja fekete, csupán az első csápízek töve világos (). 4—5 mm.
Előfordul Észak-Afrikától Európán át Szibériáig. Magyarországon főleg az alacsonyabb hegy- és dombvidéken, erdőszegélyeken, erdei tisztásokon gyakori és elterjedt, ahol tápnövényei, különböző Crataegus-fajok élnek. Lárvája a termésben fejlődik (= sanguinea Fabr., pallida Kr. non Herbst)
Változatai:
1. Teste alul egyszínű sárgásvörös. — Ritka (Őszöd, Velencei-hegység: Nadap) (= pallida Joannis)
ab. orientalis Weise
2. Olyan, mint a törzsalak, de a szárnyfedők korongján 1—1 vagy 2—2 elmosódott szélű rövid, fekete csík húzódik. Olykor az előtor hátának közepe is fekete. — A törzsalak közt nem ritka
ab. nigronotata Pic
3. Olyan, mint a törzsalak, de a szárnyfedők korongjának nagy része elmosódott szélű barna. — Ritka (Sajógömör, Bolesó Péhó)
ab. obscura Laco
4. A fej és az előtor nagy része, valamint lábai is fekete színűek. — Előfordul a törzsalakkal együtt, de nem gyakori
ab. binotata Duftschm.
Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.