Az előtor háta fekete foltokkal díszített, 1-1 nagy kerek folt van elöl a középvonal mellett, 1-1 szabálytalan alakú hosszúkás folt a tőszegélyen, 1 a középvonalban a pajzsocska előtt és 1-1 gyakran eltűnő kis folt a szegély közelében középen. Olykor a tőszegély oldalfoltja előrefelé meghosszabbított és eléri az elülső kerek foltot. A szárnyfedőkön a vállfolt, 1 vele egy magasságban elhelyezett kerek folt a varrat mellett és 1 harántos nagyobb folt a közepe mögött fekete. Fekete még a keskeny tőszegély és varrat, továbbá a pajzsocska is (). A combok végén olykor van sárgásfehér foltocska. Az előtor pontozása jól kivehető, a szárnyfedőké durva. 4-4,5 mm.
Előfordul a Szovjetunió európai felének déli részében, Törökországban és a Kárpát-medencében. A legtöbb adat Dél-Szlovákiából és Erdélyből, továbbá a Bánságból való. Magyarországról is vannak példányaink, de ezek közelebbi lelőhelye ismeretlen (Hungaria centralis). Tápnövényét nem ismerjük.
Változata:
1. Az előtor és a szárnyfedők fekete foltjai nagyobbak, az előtoron mindkét oldalon külön-külön összefolynak a foltok, középen megmarad a sárga választóvonal, amely hátul kiszélesedik, és egy fekete vonalat zár közre. A szárnyfedők hátulsó foltja eléri a varratot, a 2 elülső folt harántirányban összefolyik (). - A Kárpát-medence területén előfordul a Lajta-hegységben, a Tornai-karszton, továbbá a Bánságban
[ab. viennensis Weise]
Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.