Graptodytes pictus (FABRICIUS, 1787) – Gyűrűs csíkbogárka
A test hossza 2,2–2,4 mm, alakja szélesen ovális, legnagyobb szélessége a szárnyfedő alapjánál mérhető. Körvonala folytonos. A fej vörösesbarna, alapja és a szemek közötti terület barna. A csáp rövid, alapja sárgásbarna, az 5–11. íz szurokbarna. A hátoldal pontozása közepesen erős vagy finom. Az előhát barna, oldalai szélesen sárgák, elülső és hátulsó szegélye szurokbarna. A szárnyfedő fekete, rajta 3–3 sárga csík húzódik. A belső és középső csík a csúcs és az alap közelében összeolvadt, közrezár egy fekete foltot, amely gyakran összefolyik az oldalsó fekte sávval. A szárnyfedő oldalain az alapi harmadban egy erőteljes hosszanti bemélyedés látható (oldalnézet). A hasoldal szurokbarna vagy vörösesbarna. Az utómellen és a hátsó csípőn nagyon durva pontok vannak. A lábak vörösesbarnák. A hímek mellső karmai hosszban egyenlők, az elülső karom alsó oldalának közepén egy széles fogat visel. Hátsó lábszáruk belső éle középtájon kiszélesedik. A potroh 6. haslemeze 2 sárga szőrpamacsot visel.
A szárnyfedők oldalain található bemélyedésről ismerhető fel legegyszerűbben.
Észak- és Közép-Európában elterjedt faj. Magyarországon nem ritka. Holtmedrek tipikus faja, emellett leginkább az igen tiszta vizeket és nagyobb vizek növényzetben szegény parti részeit kedveli, de gyakran gyűjthető áramló vizek lassabb szakaszain is.
Forrás: CSABAI Zoltán (2000): Vízibogarak kishatározója I. (Coleoptera: Haliplidae, Hygrobiidae, Dytiscidae,
Noteridae, Gyrinidae). — Vízi Természet- és Környezetvédelem sor., 15. köt., Környezetgazdálkodási
Intézet, Budapest, 277 pp.