A rágók vége kéthegyű. A test alapszíne fekete, de felületét lesimuló, sűrű zöldeskék szőrözet fedi. A fejtető két oldalán, az előtor hátának középvonalában és kétoldalt 1-1 sáv, valamint a pajzsocska szőrözete sűrűbb és világosabb. A fej és az előtor szórtan pontozott, a szárnyfedők tövének pontozása alig erősebb, mint az előtoré, hátrafelé pedig fokozatosan finomabb. A szárnyfedők egyenként lekerekítettek. A csáp alul szürkén, felül feketén szőrözött. 8-14 mm.
Előfordul Észak-Afrikában Marokkótól Algériáig, egész Dél- és Közép- Európában, a Kaukázusban, Kisázsiában és Szíriában. Faunaterületünkön általánosan elterjedt és közönséges. Tápnövénye a kígyószisz (Echium vulgare), a közönséges ebnyelvűfű (Cynoglossum officinale), különböző cickafarkfajok (Anchusa) és a gyöngyköles (Lithospermum). A lárva a tápnövények szárában él. Az imágó májustól júliusig a tápnövényeken található (= virescens FABR.) - Kígyósziszcincér
coerulescens SCOP.
Változatai:
1. Olyan, mint a törzsalak, de szőrözete szürkéskék. - Magyarországon ritka (Budapest, Cinkota)
ab. cobaltina CHEVR.
2. Olyan, mint a törzsalak, de a felület szőrözete sárgászöld. - Nem ritka
ab. flavicans MULS.
3. Olyan, mint a törzsalak, de a szőrözete szürke. ~ Nagyon gyakori
ab. grisescens CHEVR.
4. Olyan, mint a törzsalak, de a felület szőrözete szürkés rózsaszín. - Nálunk még nem került elő
[ab. Dufourei AURIV.]
5. A felület szőrözete szürkésfekete. - Gyakori
ab. obscura BRIS.
6. Olyan, mint a törzsalak, de a szőrözet élénk fémfényű zöld színű. - Magyarországon még nem került elő
[ab. Marthae BREUN.]Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1971): Fauna Hungariae 106. füzet Cincérek - Cerambycidae