A szárnyfedők pontozása nagyon finom és elmosódott, a pontozás közeiben az alap recézett és emiatt felülete zsírfényű. Szárnyas, válla széles, vállbütyke erősen kiálló, a finom és sekély pontozás sorokba rendeződött. Az előtor háta és a homlok recézett, homlokdudorai egészen laposak, az oldalbarázdák élesek. A csápok vége, a hátulsó comb, valamint az elülső és középső comb töve barna. A ♂ elülső lábfejének 1. íze rövid és keskenyebb, mint a lábszár vége, utolsó haslemeze a végén középen kis dudort visel. A hímvessző az elülső harmadban gyengén befűződött, a vége kerekítve elszűkül, és hegyes csücsökben végződik (). 1,3—1,6 mm.
Csaknem az egész palearktikus régióban előfordul. Magyarországon elterjedt és gyakori. Sokféle növényen él, leggyakoribb a virágzó lenen, ahol egyes országokban kártevőként is felléphet. Magyarországi kártételéről eddig nincs tudomásunk. A bogarak kora tavasszal jelennek meg. A talajba lerakott petékből kikelő lárvák a len gyökerén és a földben álló szárán rágnak. A nyár elején kifejlődő bogarak diapauzába vonulnak, és csak ősszel jönnek elő ismét. A kifejlett bogarak telelnek át. Kártétele az Aphthona euphorbiae Schrank kártétele mellett háttérbe szorul, s mivel együtt fordulnak elő, védekezni sem kell külön ellene (= ater Leesb. non Ill.)
Változata:
1. Szárnyatlan, válla keskeny, vállbütyke lapított, szárnyfedői tojásdadok. — Ritkább, mint a törzsalak
ab. concinnus Weise
Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.