létracincér

A szárnyfedők feketék és fekete szőrözettel fedettek, de a varrat és a vele összefüggő 5 kampós kiszélesedés („létrafok”) (1. a tőszegélyen, 5. a csúcs előtt), a csúcsszegély és néhány folt az oldalszél mellett (1 kerek folt az oldalszél mellett a csúcs előtt, 1 keskeny folt a szegély mellett a 4. és 5. „létrafok” magasságában, 1 nagyobb, ovális folt valamivel a közepe mögött a korongon, 1 folt a 3., 1 folt a 2. „létrafok” magasságában a szegélyen, valamint 1 kerek folt a korongon a tőszegély mögött), valamint a vállszegély zöldessárga molyhos szőrözettel fedett. Ugyanilyen színű az előtor és a fej is, de az előtor hátának korongja és 1-1 folt oldalt, valamint a fejtető és a nyak fekete. Teste alul egyszínű sárgászöld szőrözettel fedett. (163. ábraphoto). 13-20 mm.

Előfordul Észak-, Közép- és Délkelet-Európában, a Kaukázusban Észak- Iránig. Szibériában és Algériában. Faunaterületünkön a hegy- és dombvidéken elterjedt, de nem gyakori. Lárvája (161. ábra: Dphoto, bábja: Fphoto) különböző lomblevelű fákban fejlődik (dió, bükk, tölgy, szil, éger, fűz, nyír, nyár, mogyoró, különböző gyümölcsfák), nálunk főleg cseresznyefában. Eltérően az előző fajoktól, csak az elhalt, száraz ágakban vagy törzsekben él. Fejlődése 1-3 évig tart. Az imágó májustól júliusig rajzik, a ♂ a fényre is repül, a ♀ tápnövényeinek törzsén vagy ágain található - Létracincér

scalaris L.

Változatai:

A szárnyfedők rajzolatváltozatait a 164. ábra: A-BHphoto szemlélteti. Ezek a törzsfajjal együtt fordulnak elő, de általában ritkák. A redukált rajzolatú és összefolyó sárga foltokkal díszített formák egyaránt nagyon ritkák. Nálunk gyakorinak csak az ab. subtypica PODANY, az ab. Proksi PODANY, az ab. decadens PODANY és az ab. Pici PODANY nevezhető. Magyarországon eddig a következő sorszámú változatok kerültek elő: 1., 2., 3., 7., 8., 10., 13., 18., 20., 24., 26., 28., 29., 38., 42.

1. forma typica (A); 2. ab. incompleta PODANY (B-C); 3. ab. subtypica PODANY (D); 4. ab. punctulata PODANY (E); 5. ab. subpunctulata PODANY (F-C); 6. ab. Roubali NIEDL (H); 7. ab. connexa HEYR. (I); 8. ab. conjuncta PODANY (J); 9. ab. Kurentzovi PODANY (K); 10. ab. subconnexa PODANY (L); 11. ab. falsiconjuncta PODANY (M); 12. ab. irregularis PODANY (N); 13. ab. pseudoapicalis KRUPKA (O); 14. ab. apicalis PODANY (P); 15. ab. moravica PODANY (Q); 16. ab. Panini PODANY (R); 17. ab. Sekerai PODANY (S); 18. ab. apiceinclusa HEYR. (T); 19. ab. quasiapiceinclusa PODANY (U); 20. ab. apiceconjuncta PODANY (V); 21. ab. digitalis PODANY (W); 22. ab. gentilis NIEDL (X); 23. ab. humeralis PODANY (Y); 24. ab. Prokši PODANY (Z); 25. ab. divisa PODANY (AA); 26. ab. decadens PODANY (AB); 27. ab. Debatissi PODANY (AC); 28. ab. Ryzskae PODANY (AD); 29. ab. falsisubconnexa PODANY (AE); 30. ab. pulchra PODANY (AF); 31. ab. lincosa PODANY (AG); 32. ab. Ješatkoi PODANY (AH); 33. ab. subješatkoí PODANY (Al); 34. ab. quasisubtypica PODANY (AJ); 35. ab. confusa NIEDL (AK); 36. ab. Atanassovi PODANY (AL); 37. ab. divisopunclata PODANY (AM); 38. ab. Pici PODANY (AN); 39. ab. bidivisa PODANY (AO); 40. ab. Plavilsthikovi PODANY (AP); 41. ab. divisoconjuncta PODANY (AQ); 42. ab. Winkleri PODANY (AR-AS); 43. ab. Čerepanovi PODANY (AT); 44. ab. Podanyi KASZ. (AU); 45. ab. multipunctata PODANY (AV); 46. ab. nigrina PODANY (AW); 47. ab. Obenbergeri PODANY (AX); 48. ab. tripunctata PODANY (AY); 49. ab. Heyrovskyi PODANY (AZ); 50. ab. Breuningi PODANY (BA); 51. ab. pardalis PODANY (BB); 52. ab. chlumensis PODANY (BC); 53. ab. combinata PODANY (BD); 54. ab. aterrima PODANY (BE); 55. ab. Klinzigi PODANY (BF); 56. ab. paupera PODANY (BG); 57. ab. Estellae MULS. (= fenestrata REINECK) (BH).