Kisebb termetű (a 2 mm-t nem haladja meg). Homloka sűrűn recézett, emiatt zsírfényű. Homlokdudorait a homlok felé nem határolja éles vonal, de többnyire domborúbbak és világosabb színűek, ami miatt a homlok többi részétől elütnek. A szemek belső sarkától a csáp tövéhez éles barázda fut. Az előtor háta és a szárnyfedők is legtöbbször durván pontozottak, a közterei recézettek, ami miatt az egész zsírfényű. Az előtor háta és a szárnyfedők általában sárgásfehérek, feje és a hasa, valamint a csápok vége és a hátulsó combok vége fekete vagy barna. Teste szárnyas vagy szárnyatlan, rövidebb vagy megnyúltabb tojásdad. A utolsó haslemeze a végén alig lapított, az elkülönült csücsök oldalt lekerekített. A hímvessző párhuzamos szélű, a vége gyengén ívelt és majdnem hegyben végződik (). 1,6—2 mm.
Előfordul Közép- és Dél-Európában, nyugaton Írországig, keleten a Szovjetunió európai felének délkeleti részéig, északon Közép-Németországig és Lengyelországig, délen a Földközi-tenger tájaiig. Magyarországon a domb- és alacsonyabb hegyvidéken elterjedt és gyakori. Tápnövényei a Ballota nigra és Marrubium-félék
Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.