A szárnyfedők csúcsszegélye mindig fekete. A vállon 1—1 élénkvörös folt van, a csúcs előtt 1—1, többnyire elmosódott szélű, sötétebb barnássárga foltot találunk, amely gyakran előrefelé a közepéig megnyúlik. Teste megnyúlt tojásdad, válla gyengén kiálló, vállbütyke belül jól határolt, pontozása meglehetősen finom és sűrű, közterei elmosódottan recézettek és fényesek. Szárnyas. Az előtor háta ráncos. A homlokdudorokat éles vonal választja el a homloktól. A csáp töve, elülső és középső lába és hátulsó lábszára sárga. A ♂ elülső lábfejének 1. íze keskenyebb, mint a lábszár vége, utolsó haslemeze középen lapos, gödörszerű bemélyedés nélkül. A hímvessző keskeny, párhuzamos szélű, a vége fokozatosan ívben elkeskenyedik, hegyes (). 2,4—3 mm.
Előfordul Európa középső felében Dél-Angliától Ukrajnáig. Magyarországon szórványosan elterjedt, de a ritkább fajok közé tartozik. Tápnövénye a Cynoglossum officinale
Változatai:
1. A szárnyfedők vállfoltja megnyúlt és eléri a csúcs előtti foltot. — A törzsalak közt nem ritka
ab. vittatus Weise
2. A szárnyfedőkön csak a világos vállfolt van meg. — Magyarországon ritka (Gyón, Siófok)
ab. binotatus Weise
3. Szárnyfedői teljesen feketék. — Ritka (Siófok)
ab. immaculatus Weise
Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.