Cybister lateralimarginalis (De Geer, 1774) – Nagy búvárbogár
A test hossza 29,0–37,0 mm. A fej fekete, a fejpajzs (hátulsó szegélyét kivéve), a homlok elülső szögei és gyakran a szemek kerete keskenyen sárgásbarna. A fej függelékei vöröses-sárgásbarnák. A hátoldal pontozása és recézete dimorf: a hímeken recézete nagyon apró és finom, pontozása gyér; a nőstényeken az előháton szabálytalan, mély barázdák vannak, a szárnyfedőn (a csúcs kivételével) mély, szabálytalan hosszúságú hosszanti csíkok futnak. Az előhát és a szárnyfedő sötét szurokbarna vagy fekete, legtöbbször zöldes árnyalatú. Az előhát oldalai szélesen sárgásbarnák, gyakran az elülső és hátulsó szögek világosabbak.
A szárnyfedő oldalain a fekete oldalszegély mentén az alaptól majdnem a csúcsig egy széles sárgásbarna csík húzódik. A fekete oldalszegély a csúcs felé fokozatosan kiszélesedik. A hasoldal sárgásbarna, csillogó; a mellfedő (az alapi részt kivéve), valamint utómell és a hátsó csípő középső része sötét vörösesbarna vagy fekete. Az előtori melltőlemez majdnem lapos, csúcsa hegyes. Az utómell oldalszárnyai szélesek, oldalirányban nagyon elkeskenyednek. A hátsó csípőnyúlvány csúcsa lekerekített. A lábak nagyrészt vöröses-sárgásbarnák, a középső és hátsó lábszár és a hátsó lábfej sötét vörsesbarna. A hátsó lábszár belső sarkantyúja az alapon kb. háromszor olyan széles, mint a külső sarkantyú. A hátsó lábfej mindkét ivar esetében egy karmot visel. A hímek előmelle az alapon középen benyomott. A mellső lábfej talpán tapadóserték és négy sorban ovális tapadókorongok vannak. A mellső láb elülső karma hosszabb, mint a hátulsó karom.
A középső lábfej talpán tapadóserték nincsenek, az elülső karom kissé hosszabb és vaskosabb, mint a hátulsó karom. A nőstények mellfedője az alap közelében oldalirányban kiterjedt, oldalnézetben enyhén hajlott. A hátsó lábszár és lábfej mindkét oldalán úszószőrök vannak.
A C. tripunctatus-tól a hímek középső lábának talpáról hiányzó tapadóserték és a nőstények hátsó lábán mindkét oldalon meglévő úszószőrök alapján egyértelműen elkülöníthető. [A C. tripunctatus mediterrán elterjedésű, Magyarországon nem él. A C. lateralimarginalis a Cybister genus egyetlen hazai faja, méretéből következően esetleg csupán a közel rokon Dytiscus fajokkal keverhető össze. - a Szerk.]
Szélesen elterjedt palearktikus faj, Észak-Afrikától Angliáig, Dél-Svédországig, keleten Kasmírig és Kínáig szinte mindenhol gyűjtötték. Az észak-európai populációk a kihalás felé haladnak, innen nagyon kevés a recens adat, elterjedési területének többi részén azonban kifejezetten gyakori. Hazánkban szinte minden víztértípusban megtalálható, de leginkább a kisebb tavak növényzetben dús szegélyét kedveli, gyakran gyűjtötték mocsarakban, tőzeglápokon. A lárvák mindenféle rovarlárvát elfogyasztanak, de leginkább szitakötőlárvákkal táplálkoznak. Az imágók röpképesek, a vízben telelnek át.
Forrás: CSABAI Zoltán (2000): Vízibogarak kishatározója I. (Coleoptera: Haliplidae, Hygrobiidae, Dytiscidae,
Noteridae, Gyrinidae). — Vízi Természet- és Környezetvédelem sor., 15. köt., Környezetgazdálkodási
Intézet, Budapest, 277 pp.