Az előtor hátának oldalszéle ívelt, középen a legszélesebb, előre és hátrafelé egyformán keskenyedik, a hátulsó szögletek előtt gyengén öblös, kétoldali hosszanti rovátkája mély és hosszú, töve a barázda és a szegély között nem pontozott. A szárnyfedők pontsorai finomabbak, közterei szélesek és laposak. A hímvessző oldalnézetben a hasoldalon és közepétől kezdve a hátoldalon is teljesen egyenes; felülről a vége jelentősen kiszélesedik és a közepe hegyes csücsökben végződik, a csücsök két oldalán azonban alig öblös (). 3—4 mm.
Előfordul Dél-Európában és a Földközi-tenger térségének európai részében. Magyarországon ritka, eddigi lelőhelyei: Tiszasüly, Szikra, Szentes, Karapancsa, Újpest, Pécs, Marpod, Kalocsa, Tihany. Előfordul még Erdélyben és Horvátországban is. Tápnövénye irodalmi adatok szerint Centaurea
Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.