Teste keskeny és párhuzamos szélű, nyúlánk, felülete kevésbé domború, a ♂ fényes, a ♀ fénytelen. Az előtor hátának duzzadt oldalpásztája belül durva pontokkal határolt, csak a tövén van bemélyedés, elöl az oldalpászta fokozatosan megy át a korongba. A szárnyfedők pontsorai többnyire szabályosak, párosával közelebb állnak egymáshoz. A sárga oldalszegély mindig széles és jól kivehető. A hímek elülső lábának 3. lábfejíze sokkal szélesebb, mint a lábszár. Színe fémfényű feketésbronz vagy zöldes, szárnyfedői fémfényű barnák. 6—7,5 mm.
A törzsalak Közép- és Dél-Európában fordul elő. A Kaukázusban, a Szovjetunió déli részeiben és Közép-Ázsiában, valamint a Déli-Alpokban és Algériában más-más alfaj helyettesíti. Magyarországon egyike a leggyakoribb fajoknak. Különböző Compositákon él (Achillea millefolium, Artemisia- és Chrysanthemum-fajokon)
Változatai:
1. Szárnyfedői fémfényű zöldek. — Előfordul a Dunántúlon
ab. diachalca Bechyné
2. Felülete fekete, alig fémfényű. — A törzsalak közt gyakori
ab. solitaria Weise
3. Szárnyfedői barnák vagy sárgásbarnák, gyengén fémfényűek. — Nem gyakori
ab. cinctella Gyll.Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.