A szárnyfedők ólomszürke színűek, alig van kékes fényük, pontozásuk finomabb, egyenletesebb, fénytelen. A mellvég oldallemezeinek fehéres szőrszegélye széles. Felületét sűrű fehéresszürke, lesimuló szőrözet fedi, a fej és az előtor háta, valamint a szárnyfedők töve hosszú, felálló, sötét szőrökkel, a szárnyfedők felálló szőrözete rövid. A pajzsocska, az előtor hátoldalán 1-1 előrefelé elmosódó sáv, a homlok és a szemek szegélye hosszabb és sűrűbb fehér szőrözettel (). 10-13 mm.
Előfordul Közép-Európában, a Szovjetunió európai felének déli részében és a Kaukázusban. Faunaterületünkön elterjedt, gyakoribb, mint az előző. Magyarországon mind a síkságon, mind a hegy- és dombvidék lomberdeiben megtalálható. Lárvája () különböző lomblevelű fákban, mint hárs, fűz (Salix aurita és S. caprea), gyertyán, mogyoró, nyár, dió, szil, valamint gyümölcsfákban fejlődik, főleg azonban a hárs lehullott, vastagabb ágaiban található. Az imágó áprilistól júniusig a tápnövényei levélzetén, száraz ágain gyűjthető (= nigripes GANGLB., REITT., KUHNT, nec FABR.) - Hársfacincér
ferrea SCHRANK
Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1971): Fauna Hungariae 106. füzet Cincérek - Cerambycidae