Az előtor a háta közepén a legszélesebb, előre és hátra is ívben elkeskenyedik, a hátulsó szögletek előtt gyengén öblös; töve előtt a harántbemélyedése mély és egyenes. Felülete erősen domború, alig észrevehetően pontozott. A szárnyfedők pontsorai finomak, az oldalszegély felé gyengék és csak a közepükig érnek, a többi a közepük után fokozatosan elenyészik, a tőszegélyt sem érik el. Csápjuk vastag és rövid. A hímvessző vége lapos, közepe kerekített hegyben végződik (). 2—3 mm.
Előfordul a Keleti-Alpoktól Horvátország hegyein át Albániáig és Boszniáig. Faunaterületünkön eddig csak Horvátországban találták (Kapela, Fiume, Bitoraj, Krapina, Fuzine, Skrad, Lokve stb.). Délnyugat-Magyarországon előfordulása lehetséges (= Hampei Mill.)
Változata:
1. Valamivel kisebb és nyúlánkabb, mint a törzsalak, a szárnyfedők pontsorai erősebbek. — Előfordul a Bánságban és Albániában
[var. hungarica Heikert.]
Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.