Az előtor hátának sárga oldalszegélye a hímek esetében keskeny és nem egyesül az elülső szegéllyel, amely az oldalperem mentén hátrafelé többnyire a szegély közepéig nyúlik. A nőstények előtora fekete, legfeljebb az elülső és hátulsó szöglet pereme sárga. A szárnyfedők duzzadt oldalpereme és mellfedője sárga, a sárga szín nem terjed a szélső közterecskére. Feje, a homloka is, teljesen sárga. A hímek lába sárga, csak a hátulsó comb külső éle fekete, a hátulsó combja fekete, csak a vége sárga. A szárnyfedők pontozása durvább. 3,5-5,5 mm.
Euroszibériai faj. Az egész Kárpát-medencében elterjedt, nagyon közönséges faj. Tápnövényei elsősorban fűzfélék, de megtalálható égeren, nyárfán, nyíren, mogyorón, galagonyán és tölgyfélék lombján is (V—VII).
Változatai:
1. Olyan, mint a törzsalak, de a homlok sárga foltja kisebb és szív alakú, s így a szemek első szögletében fekete folt van a homlokon. - Épp olyan közönséges, mint a törzsalak
ab. cordifrons J. Müll.
2. Homloka fekete, csak 2 kisebb-nagyobb vörös folt van rajta, egyébként olyan, mint a törzsalak. – Ritka
ab. variifrons Clav.
3. Hátulsó lábai egészen, a középsők részben feketék. - Faunaterületünkről eddig csak az Északnyugati-Kárpátokból (Bolesó Péhó) került elő
[ab. obscuripes Weise]
4. Olykor a hímek előtorának elülső szegélye nem sárga, hanem fekete. - Faunaterületünkön eddig csak a Kárpátok több pontjáról és Horvátországból került elő
[ab. nigrescens Gradl]Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.