Kisebb, a 2,2 mm-t nem haladja meg. A szárnyfedők oldalai majdnem párhuzamosak. Fekete varratsávja elöl-hátul keskeny, középen kétszeresére szélesedik ki és majdnem párhuzamos (). A ♂ 4. és 5. csápíze megduzzadt, az 5. íz alig kétszer olyan hosszú, mint a 4. A csáp első 3 íze világos, többnyire azonban az 1. és 3. íz elsötétedik. Lábai feketék, ízületei világosabbak. Feje a szemek között harántirányban pontozott, a fejtető csak recézett. Az előtor háta meglehetősen erősen és csaknem ráncosan pontozott, szárnyfedői erőteljesen pontozottak és a pontjai középen valamelyest sorokba rendeződtek. A hímvessző párhuzamos szélű, a végén hirtelen félkör alakban lekerekített, közepe egy hegyes, kissé befűződött hegyben végződik, alul sima. 1,8-2,2 mm.
Előfordul csaknem az egész palearktikus régióban, továbbá Észak-Amerikában, Kelet-Ázsiában Thaiföldig és Szumatra szigetén is. Magyarországon a hegy- és dombvidéken elterjedt, de nem gyakori (= sinuata Redtb. nec Steph.) — Kis káposztabolha
Változatai:
1. A szárnyfedők középső sárga sávja erősen kiszélesedett, a fekete varrat- és oldalszegély pedig keskenyebb (). — Előfordul a törzsalak között. A Kárpát-medencéből csak Hátszeg környékéről (Erdély) ismeretes
[ab. monticola Weise]
2. A szárnyfedők sárga sávja középen megszakított (). — Ritka (Bártfa, Tátra)
[ab. discedens Weise]
Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.