A hímek utolsó haslemezének a tövében középen kis harántdudorodás van, amely még felragasztott példányokon is oldalról jól látható (). Az előtor hátának a pontozása finom, kissé elmosódott, de sűrű, felülete fénytelenebb. A szárnyfedők pontozása meglehetősen egyenletes és sűrű, előrefelé durvább, fényes, pontozása azonban hátul sem elmosódott, és a pontok köze nem recézett. Teste egyszínű sötétkék. 4,5-6 mm.
Euroszibériai faj, egész Magyarország területén, de elsősorban a hegy- és dombvidéken nagyon közönséges. Fűzön, égeren, galagonyán, erdei rétek virágain V - VIII., de tömegesen nyár derekán.
Változatai:
1. Felülete fekete kék fénnyel, vagy ibolyás. - Nem ritka
ab. sepulchralis Csiki
2. Felülete zöld, aranyoszöld vagy bronz színű. – Ritkább
ab. smaragdinus Suffr.
3. Az előtor háta aranyos, szárnyfedői kék színűek. - Előfordulása faunaterületünkön várható (= viridicollis Winel nec Depoli)
[ab. Hüneli Kasz.]
Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.