A szárnyfedők töve kétoldalt a pajzsocska mellett legfeljebb lapos, de nem benyomott, a 3. köztér elöl nem kiemelkedő, a varrat a pajzsocska mögött lapított. Pontsorai a varrat felé nem finomabbak, egyforma erősek, a pontok sűrűn állnak a sorokban. Kisebb, kevésbé domború, keskenyebb tojás alakú. Színe szalmasárga, szárnyfedőin nincsenek elmosódott vöröses foltok, sem rajzolat; élő példányai zöld színűek, vörös fénnyel; alul a feje, a melltő és a mellközép, valamint a mellvég fekete, potroha sárga. 3,5—4,5 mm; 3,5 mm széles.
Előfordul egész Közép- és Délkelet-Európában, valamint Kisázsiában. Magyarországon a síkság és a dombvidék lakója, száraz legelőkön és réteken, erdőszegélyeken gyakori. Tápnövényei a Saponaria officinalis, Spergula arvensis, Silene cucubalus, Helichrysum arenarium, Centaurea-fajok, Anaphalis margaritacea és Thymus serpyllum
Változata:
1. A test alsó oldalán csak a feje fekete. — Gyakoribb, mint a törzsalak
ab. melanocephala Suffr.Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.