Mindkét ivar hátulsó lábán belül az 1. lábfejíz csúcsán és a 2. íz tövén kis barna folt terül el (); a hím palája () párhuzamos szegélyű, csúcsi vége ívben lekanyarított, egyetlen összefüggő oldaltövis-sora 34-36 tövisből áll. Feje 1/3 -dal rövidebb, mint előhátának a hossza, előháta viszont 1/3 - dal szélesebb, mint amilyen hosszú, 8-9, részben elágazó világos harántsáv húzódik rajta (). Félfedőjén a világos rajzolati elem uralkodik a sötét alapszín felett. A világos harántsávok csak a clavus tövén párhuzamosak, a félfedő többi részén zegzugos lefutásúak, egymással összekapcsolódnak, a membran szegélyén sugaras elrendeződésűek. Hazánk homokos és szikes területeinek napsütötte vizeiben olyan populációi élnek, amelyek egyedei homoksárga színűek, s előhátukon, valamint félfedőjükön a sötét alapszín csak vékony vonaldarabkák formájában maradt meg (ilyen példány előhátát és félfedőjét mutatja be a és a ). Középső lábának karmai valamivel hosszabbak, mint a lábfejíz. 6-7 mm.
Az egész palearktikus régióban elterjedt, hazánkban is gyakori. Elsősorban sekély tavakban, kisebb, de állandó jellegű állóvizekben az alzaton tartózkodik. Szikes és enyhén sós vizekben is előfordul.