Testük zömök, széles, szárnyfedőik többnyire megnyúlt tojásdadok, a vállon keskenyebbek, mint középen, a csúcs felé elkeskenyednek, a végük egyenként lekerekített és a farfedőt nem takarják be egészen. A hártyás szárnyak különböző mértékben csökevényesek, röpképtelenek. A válldudortól többnyire tompa él húzódik hátrafelé, oldalszélük szélesen lehajló. Fejük nagy, széles, szemeik laposak, keskenyek, mélyen kikanyarítottak. Pofáik előrefelé elkeskenyednek, homlokuk domború, középen hosszant gyengén benyomott, csápdudoraik laposak. A fejpajzs elülső széle jobban kihúzott, mint a rágók töve, a felső ajak és a fejpajzs között nincs fénylő ízületi hártya (). Csápjaik vastagok, rövidek, a ♀-é fél testhosszúságú, a ♂-é hosszabb. Az 1. íz vaskos, külső oldalán sem él, sem élecske által határolt mező nincs, a 3. íz rövidebb, mint az 1., és hosszabb, mint a 4., a 4. pedig hosszabb, mint az 5. (). Az előtor háta harántos, oldalt 1-1 éles foggal. A melltő nyúlványa keskeny, végig ér, az elülső csípők ízületi vápái hátul zártak, oldalt háromszög alakban nyitottak (), úgyhogy a csípők sarkantyúi (trochantusai) láthatók. A mellvég nagyon rövid. Lábaik erősek, zömökek, vastagok, a középső lábszárak külső élén tompa szöglet van, lábfejeik szélesek.
Ide több mint 350 faj és ennek sokszorosát kitevő alfaj és változat tartozik. A nem fajai a mediterrán terület európai részében, Kisázsiában és a szomszédos területeken, Délkelet- Európában, a Kaukázuson át Közép-Ázsiáig fordulnak elő. Közép-Ázsia különösen gazdag fajokban. Közép-Európában, s így hazánkban is kevés faj él; ez a terület már kívül esik a Dorcadionok fő elterjedési körzeteitől. Mivel valamennyi faj röpképtelen, az egyes fajok elterjedése többnyire kis területre korlátozódik. Magyarországon mindössze 6 faj fordul elő. A faunaterületünkről kimutatott D. fuliginator L., D. equestre LAXM. (és ennek alfaját, a ssp. transsylvanicum GANGLB.-t), a D. nudum KÜST., D.femoratum BRULLÉ és a D. elegans KRAATZ fajokat a következő kulcsokba nem vettük fel, mert a Kárpát-medencében nem fordulnak elő.
Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1971): Fauna Hungariae 106. füzet Cincérek - Cerambycidae