Testük megnyúlt és meglehetősen lapított, felületüket rövid, lesimuló, sűrű sárga szőrözet fedi. Fejük kicsi, a szemek hátulsó széléig az előtorba behúzott. Szemeik nagyok, tojásdad alakúak és kiállók (). A csápok között 1—1 hosszanti és a csápok töve előtt 1—1 harántos dudor van, amelyeket barázda határol. Homlokdudoruk középen osztott és jól határolt. Csápjaik vékonyak, majdnem fél testhosszúságúak. Rágóik erősek és rövidek, 4-fogúak. Az előtor háta harántos négyszögű, közepe táján a legszélesebb, töve a hátulsó szögletekben és a pajzsocska előtt öblös, az elülső és hátulsó szögletekben sörtét viselő pont van. Az elülső csípők ízületi vápái hátul nyitottak. Szárnyfedőik hosszúkás tojásdad alakúak, majdnem párhuzamosak, sűrűn és rendezetlenül pontozottak, olykor hosszanti bordák nyomaival, oldalpereme széles, felülről végig látható. A vállbütyök kiálló. A szárnyfedők mellfedője végig majdnem egyforma széles, a végén aláhajlik. Lábaik vékonyak, a lábszárak külső élén borda fut végig. Lábfejízeik különböző hosszúak, 3. ízük 2-karéjú. A karmok vége hasított. A potroh utolsó haslemeze a végén kimetszett vagy kikanyarított.
Ez a nem az egész földkerekségen elterjedt és eddig több mint 120 fajukat ismerjük. A palearktikus régióban közel 40 fajuk él, de a legtöbb faj ázsiai. A Kárpát-medencében, illetve Magyarországon eddig 7 faj és 4 változat került elő.
Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.