Testük megnyúlt, tojásdad alakú, részben vagy egészen fémfényű. Fejük viszonylag kicsi, szemeik kiugrók és tojásdad alakúak, a fejpajzs varrata bemélyedt, a fejpajzs és a felső ajak között széles hártya van. Csápjaik vastagok, nem érik el a test félhosszát, utolsó 6 ízük kissé megvastagodott. Az előtor háta sokkal szélesebb, mint amilyen hosszú, köröskörül finoman szegélyezett, szögletei tompák, a szögletekben nincsenek sörtét viselő pontok. Szárnyfedőik szélesebbek, mint az előtor háta, csúcsukon együttesen kerekítettek, vállbütykeik jól kifejlettek. Felületük rendezetlenül pontozott, varratszegélyük az utolsó harmadban a csúcsig élesen szegélyezett. A szárnyfedők mellfedője a hátulsó csípők mögött keskeny. A melltő keskeny, nyúlványa nincs, az elülső csípők ízületi vápái hátul nyitottak. Lábaik erőteljesek, lábszáraik a csúcsuk felé kiszélesedettek, külső oldalukon sekély barázda húzódik. Lábfejízeik szélesek, karomízeik karcsúak, karmaik egyszerűek.
Ez a nem a holarktikus tájban elterjedt, 13 faj képviseli, a legtöbb faja azonban palearktikus; 4 faj Észak-Amerikában honos. Magyarországon 2 faj és 6 változat fordul elő.Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.