Testük széles tojásdad, erősen boltozott. Fejük rövid és domború, homlokbarázdáik élesek, homlokdudoraik és az arcélük laposak, fejpajzsuk elöl majdnem egyenesen lemetszett. A 11-ízű csápok a test félhosszát elérik; a csáp 2. íze nem rövidebb, mint a 3. Az előtor háta széles, tövében kétoldalt mély hosszanti barázda van, s ezek között harántbenyomat húzódik; a hátulsó szegély ívelt, az elülső lemetszett, elülső szögletei duzzadtak, kissé ferdén lecsapottak, kiugrók (). Szárnyfedőik rendezetlenül és sűrűn pontozottak, vállbütykük alig kiálló. Varratszögletük derékszögű. Mellfedőik hátul erősen elkeskenyednek. A melltő a csípők mögött kiszélesedik és a vége lekerekített. Az elülső csípők ízületi vápái hátul nyitottak. Lábaik rövidek és vaskosak, a lábszárak végtüskéi nagyon rövidek. Lábfejízeik szélesek, a hátulsó lábszár 1. íze rövid. A karmok tövében apró fog van.
A nemnek több mint 30 faja ismeretes, amelyek többsége Közép- és Dél-Amerikában honos, előfordul azonban 1 faj Indiában, 4 Afrikában és 5 a palearktikumban. Közép-Európában, s Magyarországon is 1 faja él.
Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.