g. Hydaticus LEACH, 1817
Hydaticus LEACH, 1817
Típusfaj: Dytiscus transversalis PONTOPPIDAN, 1763 {Hydaticus transversalis (PONTOPPIDAN, 1763)}
A test hossza 8,5–20,5 mm között változik, alakja hosszúkásan vagy szélesen ovális, körvonala folytonos. A hátoldal a legtöbb faj esetében fekete és sárgásbarna, a szárnyfedő gyakran csíkozott, szalagos vagy foltos. Az előhát oldalai nem szegélyezettek. A hátoldal finoman pontozott és/vagy hálózatosan recézett. Az előtori melltőlemez széles, többé-kevésbé lapos, csúcsa tompa. Az utómell oldalszárnyainak szegélye egyenes, vége nem szélesedik ki. A hátsó lábszár sarkantyúinak csúcsa hegyes. A hátsó lábfejízek hátulsó éle karéjos, az 1–4. lábfejíz hátulsó szegélyén sűrű, lapos, rányomott sertesor található. A hímek mellső lábán a 2. lábfejíz hátoldala durván árkolt. A mellső lábszár rövid, háromszög-alakú, külső élén egy vaskos sertékből álló sertesor van. A nőstények előhátának oldalai és a szárnyfedő alapja gyakran ráncolt.
A hátsó karmok egyenlőtlenek. A hímek középső lábfejének talpán a tapadókorongok viszonylag nagyok, az első lábfejíz alsó oldalán lévő fésűt alkotó serték nem egyvonalba rendeződtek.
Világszerte elterjedt nagy fajszámú génusz, csak a trópusokon mintegy 150 faját ismerik. 4 alnemre osztjuk: Hydaticus s.str.; Guignotites BRINCK, 1943; Hydaticinus GUIGNOT, 1950; Pleurodytes RÉGIMBART, 1899. A palearktikus régióban az első két alnem képviselői élnek, Európában mindössze 7 fajt ismerünk. A legtöbb faj kisebb-nagyobb tavakban él, kedvelik a sűrű növényzetet.
Forrás: CSABAI Zoltán (2000): Vízibogarak kishatározója I. (Coleoptera: Haliplidae, Hygrobiidae, Dytiscidae,
Noteridae, Gyrinidae). — Vízi Természet- és Környezetvédelem sor., 15. köt., Környezetgazdálkodási
Intézet, Budapest, 277 pp.