• Elülső szárnyán a külső keresztvonal ép, jól látható. Alapszíne változatos: a hímek különféle árnyalatú szürkésbarnák, a nőstények többé-kevésbé sárgásbarnával tarkítottak. A belső keresztvonal többnyire jól látható, egyenes vagy kétszer ívben meghajlott. A szárny legsötétebb része a tő- és a középtér, a külső keresztvonal mögött világosabb, a sejtvégi folt homályos, gyakran alig észlelhető, a homályos, zegzugos hullámvonalat a szárny felső részében olykor fehér külső udvarral körülvett fekete pontok díszítik. A legvilágosabb rész a szárny csúcsa, alatta mély árnyék húzódik a külső szegély mentén, a tővonal szaggatott, a rojt választóvonala rendszerint elmosódott. Hátulsó szárnya az elülsőnél világosabb árnyalatú szürkésbarna, a szegély mentén gyakran jól látható vonalkás behintéssel, a tővonal erős, a rojt világos (). Fonákja halvány szürkésbarna, a külső keresztvonal homályos, de rendszerint látható, a hullámvonal ritkábban, a sejtvégi foltok erősek. 32-38 mm.

    • Az eurázsiai és észak-afrikai faj Magyarországon is mindenütt előfordul. Két nemzedéke V-VII. és VIII-X. repül, a második nemzedék imágói kisebb méretűek. A hernyó zöld, hátvonala sötétzöld, háti oldalvonalai világosabb árnyalatúak, oldalán sárgás sáv látható, feje, lábai és bibircsei zöldek. Tápnövényei csalánfélék - Ormányos karcsúbagoly

      proboscidalis L.
    • Elülső szárnyukon a külső keresztvonal nem éles és nem egyenes: homályos foltokra vagy ékekre, félhold alakú ívecskékre szakadozott.
    • Kis fesztávolságú faj: 22-25 mm. Elülső szárnyának alapszíne igen változó árnyalatú barnásszürke, amelyben hol a barna, hol a szürke szín nyomul előtérbe; olykor erős a fekete behintése is. A szakadozott keresztvonalakat okkeres árnyalat kíséri: a sejtben több fekete foltocska látható, a vesefoltot 3 fekete petty képviseli, a csúcstér világos, alatta sötét behintés fekszik, a tővonal szaggatott. A nőstények elülső szárnyának belső fele rendszerint jóval sötétebb a külsőnél. Hátulsó szárnya világosabb árnyalatú, mint az elülső (). Akadnak teljesen rajzolatmentes példányok is. Fonákja egyszínű, világos szürkésbarna, legfeljebb a külső keresztvonal üt át rajta.

    • Az eurázsiai faj Magyarországon is mindenütt előfordul, főként nedves területeken (mocsarak, láperdők és rétek). Két nemzedéke VI-VIII. és IX-XI. (majd áttelelve III-V.) repül. Hernyója zöld, oldalain 2-2 fehéressárga vonallal, a bibircsek kicsik, feketék, udvaruk világos, feje kicsi, kerek, barnássárga. Tápnövényei csalánfélék és a komló, amelyet a levelek lukacsossá rágásával alkalmasint károsít. Attetsző, szürke szövedékben alakul bábbá - Közönséges karcsúbagoly


      rostralis L.
    • Nagy fesztávolságú faj: 32-38 mm. Elülső szárnyának alapszíne helyenként sárgával borított sötét barnásszürke, főként a szárny felső fele; a 2 keresztvonal igen zegzugos, töredezett, a hullámvonal apró fekete ívekre szakadt, ezeket kívülről fehér rátét kíséri. A legjellemzőbb rész a csúcstér kettős ovális foltja; a tővonal szaggatott, a rojt tarka. Hátulsó szárnya világos barnásszürke, a tővonal szintén jól látható (4. ábra: B). Fonákja világos szürkésbarna, a külső keresztvonal és a hullámvonal széles, zegzugos, teljes, de igen homályos. A sejtvégi foltok mind a szárnyak felszínén, mind a fonákján jól láthatók.

    • A Közép-Európától az Urál hegységig elterjedt fajt Magyarországon Budapest környékén (Budai-hegyek, Szentendre) és az Északi-Középhegység néhány pontján (Mohora, Szécsény, Kompolt, Bükk-hegység; Bálvány, és Szentlélek) fogták. Egyetlen nemzedéke VII., VIII., majd áttelelés után V., VI. repül. Hernyója fűzöld, háta szürkés, oldalain sárga betétek láthatók, a sárga légzőnyílások fehér oldalsávban helyezkednek el. A bibircsek feketék, fejét fekete pontok díszítik, a torlábak barnásszürkék, a többiek zöldek, 1-1 hosszanti fekete vonallal. Társasan él csalánféléken és összeszőtt levelek között alakul át karcsú, feketésbarna bábbá.


      obesalis Tr.