Testük rövid tojásdad, nagyon erősen boltozott, fényes. Fejük lehajló, a szemek hátulsó szegélyéig az előtorba behúzott, szemeik oválisak, durván recézettek. Homlokbarázdáik nagyon mélyek, homlokdudoraik nagyon keskenyek és kissé ferdék, arcélük domború. A fejtető domború és sima. A csáp 11-ízű, a 2—4. íz rövid, az 5. nagyon hosszú, a 6. ismét rövid. Az előtor háta széles, erősen domború, tövének két oldalán rövid és éles barázda van, tőszegélye a barázdákon kívül szegélyezett, de a szegély közepén megszakított. Elülső szögletei duzzadtak és kerekítettek. Szárnyfedőiken szabályos pontsorok vannak, a pajzsocska melletti sor rövid. Vállbütykük hiányzik. A szárnyfedők töve olyan széles, mint az előtor, de hátrafelé az elülső harmadig kiszélesedik, majd fokozatosan elkeskenyedik. Mellfedői elöl szélesek, hátrafelé fokozatosan elkeskenyednek, elérik a varratszögletet. Lábaik egyszerűek, hátulsó combjaik megvastagodottak, lábszáraikon kívül sem él, sem barázda nincs, a hátulsó lábszár vége kívül lapos, sarkantyúja apró; 1. lábfejízük a lábszár végén ered. A hímek 1. lábfejíze duzzadt. A melltő elöl rövid, középen gyengén mélyített, vége kiszélesedik és ráfekszik a mellközépre. Az elülső csípők ízületi vápái hátul zártak.
A nemnek mindössze 2 faja ismert, az egyik a Pireneusoktól a Balkán-félszigetig Európa hegyvidékein él, míg a másik csak Japánban fordul elő. Magyarországon 1 faj és 1 alfaj található.Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.