Megnyúlt testű állatok, fejük közel négyszer hosszabb, mint amilyen széles. Fejük elülső részén, a csáptövek környékén hosszú, ferdén előrefelé álló tövisek vannak. A szemek mérsékelten kiállók. A fej elülső és hátulsó része közel azonos hosszúságú. A szemek mögötti fejrész alig szélesebb, mint az elülső. Fejük szemek mögötti része elülső felében keskenyedő, hátulsó fele párhuzamos szélű, nyakszerű. Csápízeik rendkívül hosszúak, az 1. íz közel kétszer hosszabb az előllátnál, a következő ízek fokozatosan rövidebbek. A szipóka alig hosszabb a fejnél. Előháta megnyúlt, hátulsó széle kétszer szélesebb, mint az elülső. Haránt- és hosszbarázdái sekélyek. Az előhát hátulsó részének oldalszélei tüskében kihúzottak, az előhát hátulsó részén 2 kúp alakú kiemelkedés van. Lábai rendkívül hosszúak, az elülső comb a legvastagabb. Potroha hosszúkás, a connexivum-szelvények az 5.-ig fokozatosan szélesedők, majd keskenyedők. Fejükön és előhátukon több tövisszerű kiemelkedés lehet.
A Palearktikumban 3 faja él, közülük 1 fordul elő Európában, és ez hazánkban is előkerült.
Forrás: Benedek Pál: Fauna Hungariae 94. füzet Poloskák VII. - Heteroptera VII.