Apró termetű, zömök, hengeres fajok. Fejük kerek, szemeik nagyok és keskenyek, vese alakúak, nem állnak ki a fej szintjéből. Homlokuk lapos, fejpajzsuk a homloktól nem különül el (). Csápjaik vékonyak és hosszúak (), a test hosszának a felét rendszerint meghaladják, tövük a szemek belső szegélyétől távol fekszik. Előtoruk harántos, tövük szegélyezett és majdnem egyenes vagy kétoldalt alig öblös, oldalai gyengén íveltek, előrefelé kissé elszűkülnek; az elülső és hátulsó szögletben sörteszál van, szegélye mentén köröskörül erős pontsor húzódik. Pajzsocskájuk négyszögű, a szárnyfedők szintje fölé emelkedik, a végén harántléc van. Szárnyfedői rövidek, a farfedőt nem takarják el, a pajzsocska mellett és a tövükön kiemelkedők. Pontsoraik szabálytalanok, közterei helyenként kiemelkedők. A hímek elülső és középső lábán az 1. lábfejíz kiszélesedett (), az utolsó haslemezén pedig szőrcsomókkal vagy szőrsorral szegélyezett harántbemélyedés húzódik.
Eddig mintegy 300 fajukat ismerjük, amelyek a palearktikus tájon kívül Amerikában élnek. A palearktikus fajok száma közel 90, amelyből a Kárpát-medencében 9 faj és 6 változat fordul elő. Faunaterületünkről az alábbi határozókulcsban tárgyalt fajokon kívül még 2 további fajt mutattak ki, éspedig P. limbatus Mén.-t, amelynek hazája Görögország, Törökország és Kisázsia. Ezt a fajt Erdélyből is közlik, de ez az adat téves meghatározáson alapul. A másik faj a P. carpathicus Rey, amelyet Moldvából írtak le, de erdélyi adatait is közlik. Az erdélyi példányok határozása téves, de lehetséges az is, hogy a P. carpathicus Rey a P. hieroglyphicus Laich. valamelyik változatának a szinonimja.
Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.